Farini

🌾 Találkozzunk augusztus 20-án a Kenyérlelke Fesztiválon! 🌾Idén mi is ott leszünk a kiállítók között a Szentendrei Skanzenben! Várunk titeket rengeteg finomsággal: viszünk friss kenyeret, kalácsot és focacciát, így személyesen is megkóstolhatjátok, miket sütünk a workshopjainkon. 🥖✨🎉 Ünnepi meglepetés! 🎉
A fesztivál napjától kezdve egy teljes hónapon át 10% kedvezménnyel tudtok jelentkezni a tanfolyamainkra!👉 Használjátok a Kenyérlelke2026 kuponkódot!
Gyertek el, beszélgessünk, kóstoljatok, és vágjatok bele a kovászos kalandba! Ki jön? 👇
https://www.kenyerlelkefesztival.hu/

Sziasztok! Augusztus 20-án a Farini kint lesz az A Kenyérlelke fesztiválon a workshopokat hirdetni és ha már ott van , indul a pékminősítésen 3 kategóriában is🤩 Ha ráértek gyertek, igyunk valamit 😂🫶

A héten rájöttem, hogy a vadkovászos kenyérsütésnek borzasztó rossz a PR-ja. 😄
Szerda este egy rendezvényen beszélgettem valakivel, és pár perc alatt eljutottunk a vadkovászos kenyérig. Nyilván.😎
Ahogy kérdezgetett a sütésről, egyre világosabb lett, hogy számára (és szerintem még nagyon sok ember számára) a kenyérsütés valami misztikus, laboratóriumi pontosságot igénylő, egész napos elfoglaltság. Olyasmi, amit csak azok tudnak csinálni, akiknek minimum három karjuk van, élelmiszermérnöki diplomájuk, a kovászuknak külön szobája, és csak erre 18 óra szabadidejük...🤣
Közben pedig azt is elmondta, hogy milyen jó lenne otthon finom, egészséges, valódi kenyeret enni. Olyat, ami nem másnapra adja fel a szolgálatot – értsd: KUKA! Olyat, amitől nem fáj a hasa senkinek, és hiszi emiatt magáról, hogy gluténérzékeny.
NnnA, mondom erről beszélek! Hogy ezért csinálom évek óta ezeket a tanfolyamokat.🤩
Ahol nem simán recepteket szeretnék átadni, hanem magabiztosságot és azt, hogy aki ide eljön megértse az egészet. Hogy ne az internetről próbálja "kitalálni" hogyan kell a kovászt etetni, hogyan kell kenyeret dagasztani/keleszteni/formázni/sütni, hanem tudja/értse, mi miért történik. Ugyanis amikor ez a helyére kerül, a kenyérsütés már nem stressz, hanem teljesen természetes része lesz a hétköznapoknak a munka, a gyerekek, a bevásárlás és az élet mellett is.
Rajongva imádom a workshopokat, de a legszebb pillanatok számomra nem is aznap vannak. Hiszen ott persze, hogy gyönyörű kenyerek sülnek. Hanem utána. Amikor hetekkel vagy hónapokkal később érkezik egy üzenet, hogy "azóta nem vettünk boltban kenyeret." vagy hogy "a gyerekek csak ezt kérik." vagy hogy: „Nem hittem volna, de ez nekem tényleg megy!”
Tudomásom szerint a résztvevőim nagyjából 80%-a ma is rendszeresen süt otthon. (Közülük aki ezt olvassa, írna erről hozzászólásban? Köszönöm nagyon! 😘)
Azt hiszem, ez a legnagyobb visszajelzés, amit egy oktató kaphat. Mert számomra nem az a cél, hogy egy napig csodás kenyereket süssünk együtt, hanem hogy hónapokkal, évekkel később is ott legyen az asztalon az a kenyér, amit már magabiztosan, örömmel készítenek el otthon. ❤️
Várok mindenkit, hisz kenyeret sütni mindenki tud!
Timi
Jelentkezés és részletek: www.farini.hu

Szentendrén, a két kedvenc emberem olasz delijének megnyitójára sültek🥰

Tegnap délelőtt, délben, délután🥰

Ma reggel, ma délután 🤩

https://www.instagram.com/p/DV_e-coFPMk/?img_index=7&igsh=OXNyYmQzYmxkN2gw

Willem Dafoe 🤝 Willem Dadough #homebaker #breadbaking #breadmaking

A kenyér maga az Élet, és az életet tisztelni kell...***
Nagyanyáink idejében nem szaladgáltak a kisboltba kenyérért, hanem nagyjából kéthetente nekiállt a gazdasszony kenyeret dagasztani.

Nem volt könnyű munka, de akkoriban ez volt a természetes.
Általában háromkilós kenyereket sütöttek, ebből lehetett emberes szeleteket vágni. A kisebbeket már inkább cipónak hívták.
Akkoriban nem élesztővel, hanem kovásszal készült a kenyér.

A kenyértészta nagy kincs volt, az életet adta. Külön tekenő járt hozzá, amit semmi másra nem használtak. Ez eredetileg még bükkből készült teknővájó által, nem kevés munkával. Ezt aztán lábra rakták, ha nem volt, akkor a szék is megt***e.

A kenyérhez mindig jó lisztet használtak. A tárolás során belekerült esetleges szennyeződéseket kiszitálták belőle, ez persze arra is jó volt, hogy a lisztet, ezáltal a tésztát is lazábbá t***e.

A kenyér készítése már este elkezdődött, ilyenkor történt a szitálás is.
Éjszaka a liszt felmelegedett, a kelt tésztáknál fontos, hogy minden összetevő langyos legyen.
Esti művelet volt a kovászolás is. Ilyenkor a liszt egy részét félrehúzták, bele egy mélyedést kapartak, ide öntötték a kovászt.
A kovász az előző kenyértésztából eltett tészta volt, melyet még frissiben liszttel elmorzsoltak, és kiszárítottak, majd vászonzacskóban tárolták a következő sütésig.
Mikor aztán újra kenyeret készít***ek, csak ezt kellett elővenni, és vízzel felkavarni. A kovászt a félrehúzott liszttel bekavarták, akkor a kovászfát, mely y-alakú volt - keresztül rakták a teknőn, és rá borították a sütőabroszt. Erre azért volt szükség, hogy ne legyen tésztás az abrosz - viszont a massza védve volt, és némi plusz meleget adott.
Mivel ilyenkor meleg volt éjjel a konyhában, a kovász nem fázhatott meg.

Másnap kora reggel aztán elkezdődött a kenyérkészítés fáradságos folyamata.

Langyos víz és só hozzáadásával elkezdték dagasztani a tésztát. Néha gazdagították is, ami egyben puhábbá is t***e. Használták erre burgonyát, de volt, hogy egy kis kukoricalisztet szórtak hozzá.
Órákig dagasztották a kenyeret, összeállítás után lényegében öklükkel nyomkodták, hajtogatták.
Akkor volt jó a kenyértészta, ha már nem ragadt, a teknőtől is elvált, és a kéz sem volt már tésztás. A kenyér a kalácstésztától mindig egy kicsit keményebb volt.
Amikor egy réteget átdagasztottak, akkor a tésztán mindig hajtottak egy kicsit, így közé szorult a levegő, később lyukacsosabb lett. Pihentették is közben, majd ismételték a folyamatot.

Mikor szép, hólyagos lett a tészta szakajtóba rakták, ott kelt tovább, a szakajtót pedig ruhával letakarták. Pihentették a kenyeret, hogy a duplájára nőjön.
Míg a kenyér kélt, addig befűtötték a kemencét. Annyira kellett felfűteni a kemencét, hogy a végighúzott piszkafa szikrát húzzon rajta. Nem a parázsra tették a kenyeret, azt előtte kihúzták, és a kemence alját áttörölték.
A megkelt kenyértésztát szakajtóból sütőlapátra borították, szokás szerint megvágták - így nem hasadt fel - sbevetették a kemencébe.

A kenyerek 2 órán keresztül is sültek.
Mikor aztán kihúzták a kemencéből, átmosták őket, ettől kapták fényüket, majd kenyérruhába tekerve hagyták kihűlni.

A kenyeret mindig csak a családfő vághatta fel, közben a kés hegyével az aljára keresztet vetve.

A kenyér kisütése után leeső részekből vakarót, vagy kenyérlángost készít***ek. Ezt tejföllel, fokhagymásan fogyasztották.

A kenyeret tisztelték, nem dobtak ki belőle egy falatkát sem.

Fotó: Erich Lessing
Forrás: Internet - irodalmi csoport

Sziasztok! 02.14-én kenyér és bagett ws lesz, amire van még 3 hely :)
Részletek és jelentkezés:

Farini Bakery Kenyér, bagett és édestészta workshopok a Farini Bakeryben.