Krav Maga SC. Sopron

Krav maga SC. Sopron SE klubnapló 052.

- Befejezés -

Kida!

A krav maga egy csodálatos önvédelmi rendszer. Ékes példája az emberi kitartásnak és leleményességnek és annak is, hogy a legsötétebb időkben és a leggonoszabb elnyomás ellen is lehet mit tenni, ha az embernek van elég kitartása és akaratereje. Egy egyszerű pozsonyi fiú a semmiből olyan technikákat hozott létre, amelyek nem túlzás, hogy alapjaiban változtatták meg nemcsak az önvédelemhez való viszonyunkat, de a rendvédelmi szervek intézkedés taktikáját és technikáját is.
A módszer eredményességét jól mutatja, hogy alapelemei szervesen beépültek különböző hadseregek és rendvédelmi szervek alapképzésébe. Sikere pedig annak köszönhető, hogy nem a speciális, a különleges képességekkel rendelkező sportolókra szabták, hanem az átlagemberre. Arra az átlagemberre, akinek nincs lehetőség hosszú évtizedekig tanulmányozni egy-egy harcművészetet és heti öt órában mesterétől tanulni, ellenben bevásárlás közben, magassarkúban, egyik karján kosárral, a másikban bevásárló szatyorral kell megvédenie magát úgy, hogy csak a slusszkulcsa van nála.
A Pozsonyból indult mozgalom mára számos különböző iskolára bomlott, amelyek néhány elemükben eltérő technikákat alkalmaznak, de az alapvető szellemiség megmaradt: a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb módon lezárni a konfliktust úgy, hogy életben maradjunk. Küzdeni mindig, feladni soha!
Az elmúlt évben igyekeztünk betekintést nyújtani a krav maga világába. Megvilágítani, hogy mit is jelent ez a két szó a gyakorlatban. Rámutatni, hogy itt nem pusztán ütések és rúgások változatos kombinációjáról van szó, hanem egy átfogó szemléletről, egy teljesen új mentális állapotról, ha úgy tetszik egy új életformáról, amiben figyelünk a körülöttünk lévő világra, annak rezdüléseire és aktív, cselekvő módon reagálunk is rá.
Szerettük volna bemutatni, hogy az első pofon nem a kezdete és nem is a vége egy konfliktusnak, mert hisszük, hogyha a folyamatokat megértjük, akkor nagyobb eséllyel találjuk meg a helyes megoldást is. Az edzéseken nem a vizsgákra készülünk. Az öv, vagy a felvarró fokozata valójában csak egy jelzése az aktuális tudásunknak, de az igazi vizsga az maga az élet lesz. Az első pillanat, amikor nem remegő lábakkal sétálsz át késő éjjel egy sötét parkon hazafelé menet, mert megtanultad, hogy ha kerülő is, de kivilágított helyen nagyobb biztonságban vagy, az az igazi vizsga. Amikor otthon vagy a szeretteid körében, békében is biztonságban, az a te igazi jutalmad és a mi igazi örömünk is egyben, mert sikerült megmutatnunk egy másik utat.
Kida!

Krav maga SC. Sopron SE klubnapló 051.
- Csuklófeszítés -

Kida!
A test-test elleni küzdelem egyik velejárója, hogy karnyújtásnyi közelségbe kerülünk ellenfelünkkel. Inkább előbb, mint utóbb, de egyikünk meg fogja ragadni a másikat. Ha eszközzel támadnak ránk (kés, bot, pisztoly stb…), akkor pedig alapkövetelmény, hogy az eszközt tartó kezet semlegesítenünk kell. Az ilyen szituációkra az aikidoból kölcsönzött fogások kifejezetten alkalmasak. Szerepüket kiválóan mutatja, hogy a rendvédelmi szervek oktatási anyagai között is szerepelnek. De tulajdonképpen mi is ez a technika?
Nos alapvetően nem más, mint az ízületek mozgással ellentétes irányú, vagy mozgástartományon kívüli megfeszítése. Ennek hatása leírhatatlan, de aki átélte az soha nem felejti. Mivel az ízültek kötik össze a végtagok egyes részeit, ezért lényegében erőátviteli pontoknak is tarthatók. Semlegesítésük kihat az ízülethez csatlakozó összes izomra, megfeszítésük pedig pokoli fájdalmat generál.
A helyes technika alapelve, hogy a csuklót feszítjük valamilyen irányba úgy, hogy vele párhuzamosan a könyököt vagy az alkart vagy a vállat rögzítjük. Emlékezzünk csak Arkihmédészre! Adj egy szilárd pontot és kiforgatom sarkaiból a világot. Pontosan ezt is kell tennünk.
A feszítés révén kontroll alatt tartjuk a támadót, el tudjuk venni tőle a támadáshoz használt eszközt és ütés nélkül is előnyünkre fordíthatjuk a szituációt. Ahhoz azonban, hogy erre a pontra elérjünk nagyon fontos tudnunk, hogy a feszítéseknél kiemelten fontos a helyes technika ismerete. Ütni bárki tud. Jól ütni már sokkal kevesebben. De a búcsúban egy nem túl képzett hentes parasztlengője ugyanúgy földre tud vinni, mint egy nehézsúlyú ökölvívóé. Ugyanez azonban a fogásra már nem igaz. Ha rossz technikával ragadod meg, akkor nemcsak kimozogja magát, de egyrészt veszélyes közelségbe kerültél a fegyverhez, másrészt a támadódhoz is. Ezért is fontos a fogáserő fejlesztése. Ha egyszer megfogtad, akkor annak olyan stabilnak és határozottnak kell lennie, hogy eszébe se juthasson megpróbálni kimozdulni belőle. Ez a pillanatnyi megtorpanás, amikor fölfogja, hogy itt egy határozott mozdulattal áll szemben számunkra elég kell, hogy legyen, hogy a következő technikára, fogásra váltsunk. Azaz a csukló és bot ill. pisztoly esetében a fegyver megragadása után felnyúljunk a könyökre és kitekerjük a csuklót/fegyvert a kézből. Magánál a feszítésnél aztán éles helyzetben nem kell finomkodni. Le nem fogod tépni a kezét és csontot sem nagyon fogsz így törni, szóval nem kell aggódni.
Azt hallani fogod, amikor a fogás biztos és a feszítés is sikeres. Támadód ekkor hangosan jajgatni kezd (esetleg édesanyádat is emlegetni fogja) és testtartása is furcsán megváltozik: összecsuklik, mint a colstock. Ekkor nem engedünk a fogásból, földre visszük és a mentők/rendőrség kiérkezéséig nyugodtan hagyjuk saját levében pácolódni. A helyzetet mi irányítjuk már.

Kida!

Krav maga SC. Sopron SE klubnapló 050.

- Fizikális állapot -

Kida!
Mens sano in corpore sano, ahogy a művelt pakisztáni mondja, ha tud latinul. Ép testben, ép lélek. De mennyire „ép” az a test? Azt szoktuk mondani, hogy a krav magához előzetesen nem kell különösebb fizikai erőnlét, bárki el tudja kezdni és adott pontig el is tudja sajátítani még akkor is, ha nem 120 kilóval nyom fekve. És bár ez valóban így van, de ne felejtsük el, hogy technika ide, taktikai tudás oda, ha küzdelemre kerül a dolog, akkor a fizikai törvényeit nem lehet átírni. A nagyobb izomtömeg nagyobb erőkifejtésre képes és a kockás hasat a sörpocaktól nem az esztétikum választja el.
Hogy nálunk mégsem ez a döntő, abban nagyon komoly szerepe van a rendszer önvédelmi szegmensének. Nem sportolókat képzünk, 12 menetes világbajnoki döntőkre, hanem átlagembereket a túlélésre. Ha megfigyeled, akkor az edzések során nem is dolgozunk külön súlyokkal. Egymás (az aktuális ellenfél) ellenállását használjuk, saját súlyunkat mozgatjuk és néhány esetben gumikötéllel küzdünk. Minden gyakorlat arra irányul, hogy a saját testi adottságaink, felépítésünk keretei között nyújthassuk a lehető legtöbbet.
Ezért birkózunk, de ezért is támadjuk a lágy részeket. Minden fekvőtámasz, minden felülés azért van, hogy a saját testünkkel tudjunk mit kezdeni. A nyers fizikai erő mellett ezek a gyakorlatok komoly állóképesség növelő funkcióval is rendelkeznek. Ha valaha bokszoltál már kétszer három percet, akkor körülbelül el tudod képzelni, hogy milyen állóképességet igényel ez. Egy krav maga küzdelem ugyan sokkal-sokkal rövidebb, de elképzelhetetlenül intenzívebb is. Míg – maradjunk ennél a példánál – az ökölvívót védi a szuszpenzor, a kesztyű és a szabályok, sőt, a bíró is, addig téged az utcán senki nem fog. Az ököl kemény csontjával érkezik a csapás az arcodra, ágyékon akarnak rúgni, sőt, ad absurdum lehet, hogy egy féltéglát vágnak hozzád, vagy baltával rontanak rád.
Ilyen körülmények között lép föl a már említett légzés kérdése: hiperventillálsz, nem jutsz elég oxigénhez és egy húsz másodperces csetepatéban is kifulladsz. Na éppen ez az, amin az edzéseken segítünk. Megtanítjuk az izmaidnak, hogy miként mozogjanak együtt és megerősítünk annyira, hogy a saját súlyodat elbírd. De van itt még valami, amit sokan elfelejtenek!
Az edzéseken nemcsak magunkat edzzük, hanem társainkat is. Mert amíg mi szenvedünk és a pajzsot gyepáljuk, addig a pajzsot a másik tartja. Ha álltál már a túlfelén, akkor pontosan tudod, hogy miről is beszélünk most! Az ütést, rúgást állni is meg kell tanulni. A pajzs ütemes puffogása nemcsak kellemes alapzajt ad, de bizony amikor érzed, hogy milyen erővel ütik meg, akkor arra is megtanít, hogy a becsapódás pillanatában magad is megfeszítsd kissé az izmaidat, hogy nagyobb erővel állj ellent.

Kida!

Immáron tradícionális "Sportolj Sopron" szezonnnyitó esemény, 2026. 09. 06. vasárnap, 9:00-12:00-ig.
8:45-kor találkozunk az Aréna kosárpályán.
VÁROM A JELENTKEZŐKET!
Eddigi résztvevők: Gőgh Zoli, V. Robi, Tóth Lali.
Fiatalok legyenek bátorak, ne nekem kelljen kijelölni az önként jelentkezőket...😂

Krav maga SC. Sopron SE klubnapló 049.

- Szituációs figyelem -

Kida!

A kissé idegenül csengő kifejezést részben már érintettük a szkennélés és az eszkalációs görbe kapcsán, de a témát még korántsem veséztük ki. Nézzük meg tehát a konfliktusok természetét!
A jó önvédelem három alappilléren nyugszik. Ezek sorrendben a szituációs figyelem (situational awereness), szóbeli deeszakláció (verbal de-escalation) és a küzdelem (hands-on affect). Valójában minden állomásnál és az állomásokon belüli al-állomásoknál is döntést, döntéseket kell hoznunk. Ezeket két csoportra tudjuk osztani: a küzdelem elkerülése és a küzdelem megnyerése. Az első döntéshozatali folyamat pontosan addig tart, amíg nem kezdődik meg a fizikai küzdelem. Itt még lényegében azt döntjük el, hogy fölvállaljuk-e a konfliktust vagy úriemberhez méltóan kisétálunk belőle. A célunk egyértelmű: a konfliktus elkerülése.
Teljesen más lesz a helyzet, amikor már küzdelemben vagyunk, hiszen ott a cél a harc mielőbbi lezárása és, hogy élve hagyjuk el a helyszínt. Na de hogyan, jön ide ez a figyelem?
Ahogy már korábban is említettük, a küzdelem előtti, alatti és utáni magatartásunk, cselekvéseink és részben mozgásunk is, egy mentális állapot tükörképe. Ez az ún. OODA kör. Megfigyelés (Observe), irány (Orient) [azaz a döntésünk iránya], döntés (Decide), cselekvés (Act) rövidítése. Ez ki tud (és ki is szokott egészülni) még egy „pánik móddal”, amit krav magásként igazán szeretnénk elkerülni.
A relaxált, megfigyelő szakaszban tulajdonképpen tudat alatt szkenneljük a környezetünket. Bár ez nyugodt állapot, de fejben, mentálisan már készen állunk a cselekvésre. Jó krav magásnál ez az alapbeállítás. Ebben a szakaszban figyeljük meg a veszélyeket: nem az embereket, hanem mozgásukat, mozdulataikat, non-verbális kommunikációjukat. A következő lépés, hogy ki tudjuk szűrni a nem odavaló elemeket. Valaki gyanúsan mereven nézi a tömeget, vagy állandóan a zsebéhez nyúl, esetleg ökölbe szorítja a kezét. Ezek mind árulkodó jelek. Ha ezeket kiszúrtuk, akkor lényegében már a második állomásnál tartunk, a relaxált állapot feljebb kapcsol és megkezdődik a „feszültség” szakasza. Azonosítottuk a fenyegetést és elkezdünk ellene cselekvési tervet kidolgozni. A harmadik állomásnál a fenyegetés már a maga fizikai valóságában jelentkezik. Eddig a pontig tudjuk verbálisan rendezni a felmerülő ellentéteket, innen kezdve a beszédnek már nincs szerepe. Ez a küzdelmi fázis, amiről már sokat szóltunk korábban is. Ha rossz volt a felkészülésünk, akkor ezt nagyon hamar a pánik és az összeomlás fázisa követi. Tipikus a hiperventilláció, a szorongás, gyakran az izmok pillanatnyi lebénulása, leblokkolása, a test és az elme teljesen megadja magát, rebootol a rendszer. Ez az, amit el kell kerülnünk, mert ilyenkor bizony teljesen védtelenek vagyunk mindennel szemben.
A környezetünk folyamatos szkennelése és az említett légzőgyakorlatok nagyon komoly segítséget tudnak nyújtani a pánik elkerülésében. Javasolt pl. hogy az első és a második fázis között végezzünk el egy légzőgyakorlatot, hogy a megindulni készülő pulzust helyreállítsuk és nyugodt elmével helyes döntést tudjunk hozni.

Kida!

Krav maga SC. Sopron SE klubnapló 048.

- Légzés -

Kida!
Ha van méltánytalanul elhanyagolt területe az önvédelemnek, akkor az a légzés. Pedig levegő nélkül alig néhány percig bírja a szervezet. Az oxigén alapvető fontosságú izomzatunk, mozgásunk fenntartásához is küzdelmi vagy éppen stresszhelyzetben. Az izmok robbanékonyságához bizony extra mennyiségű oxigénre van szükségünk. Ha érezted már kifulladva magad mondjuk kocogás közben, akkor tudod miről beszélünk. A krav maga azonban nem testedzés! A szervezet stressz hatására, mint amilyen mondjuk egy támadás, teljesen másként reagál, mint egy „egyszerű” kardioedzés közben. Ez az oxigénhiányos állapot (hypoxia) szoros összefüggésben van a minket érő stresszel: a túl szapora légzés következtében felborul a szervezet oxigén – szén-dioxid egyensúlya és egy beszűkült tudatállapot jön létre.
Az edzéseken arra törekszünk, hogy az extrém fizikai terheléssel hasonló állapotot idézzünk elő és ebben a stresszhez nagyon közeli helyzetben tanuljuk meg a helyes technikák és taktikák alkalmazását. Ez az izommemória kiépítése. De hogyan tudunk ezen még jobban segíteni? A válasz nem meglepő: helyes légzéssel.
Mivel az adrenalin termelést nem befolyásolhatjuk, ezért a légzés az egyetlen olyan automatikus testi funkció, amire ráhatásunk van. Mint a gázpedál az autón: mi döntjük el, hogy mennyivel menjünk. Bár többféle gyakorlat is létezik, de most csak hármat említünk. Ezek mindegyike jól működik, de leginkább a helyzet dönti el, hogy melyiket használjuk.
Ciklikus légzés: rövid, szakaszos belégzés után viszonylag hosszú kilégzés. Első belégzés orron át, majd pici szünet után egy újabb, rövidebb, ugyanígy. Végül a szájon át hosszú, lassú kilégzés.
4-7-8 légzés: kifejezetten előnyös, ha hirtelen magasabb lesz a pulzusunk. 4 mp-ig orron át belégzés, benntartás 7 mp-ig, majd szájon át lassú kifújás 8 mp-ig. Bár egyszerűnek tűnik, de valójában a kivitelezés nem könnyű. A stresszhelyzetben magunkban számolni, figyelni a benntartás és kilégzés ütemére egyszerre. Leginkább a küzdelem után, ha a támadó már ártalmatlanítva van, akkor tudjuk alkalmazni.
Dobozlégzés: ha láttál amerikai filmeket a haditengerészetről, akkor ezt is láttad, legfeljebb nem ismerted föl, hogy erről van szó. Stabil, egyenletes szívritmust eredményez, gyorsan visszaállítja a kontroll érzését. A levegőt kezdésként teljesen ki kell fújnunk, majd belégzés 4 mp-ig, újabb 4 mp-ig benntart, kilégzés újabb 4 mp-ig, végül az „üres” tüdőt ismét 4 mp-ig hagyjuk. Aztán a folyamatot ötször megismételjük.
Ahogy minden, úgy ezek is sok gyakorlást igényelnek, de megéri a használatuk, mert stresszhelyzetben döntő fontosságú lehet, hogy mennyi idő alatt „térünk magunkhoz” az első sokkból.
Kida!

https://www.facebook.com/share/p/1B2Sm4R7tC/