Losonc Timi - trailrunner, ultrarunner, coach

Here is my photo collection. Photos I took during the race… Hochkönig Ultraks ❣️

Sunrise at the race start 🌅



First views of the surrounding mountains ⛰️

When the Hochkönig Mountains come into view 😍

Getting hot… ☀️

Beautiful climbs ⛰️

We reached so many peaks with stunning views and my favorite things… summit crosses ❤️

Hochkönig from the other side of the valley

Grossglockner in the background 😍

Can’t get enough of the mountains 😀⛰️

Love language ❤️

Further and further…

Trails along the way… so runnable. I wish I had two healthy ankles 😀😅

New wallpapers ❣️

The rain is coming 🌧️

Still the Hochkönig view, just from a different perspective

Wallpaper material ⛰️

Last checkpoint ✅

Look, Dad, how far I’ve come. ❤️

Nineteen years ago today was the day that changed everything.

From a small village in Serbia, one step at a time, further and further into the world.

A journey filled with challenges, lessons, people, places, and opportunities I could never have imagined back then.

Today, I’m simply grateful for how far that little girl has come.

Birthday around Maria Alm am Steinernen Meer 🎂⛰️

As the day before the race, we kept things easy and relaxed. 😀

We made the most of the Hochkönig Card that was included with our accommodation, using the lifts around the area to explore the higher parts of the mountains without adding too many kilometers to our legs. (not too many in our notes means 10km.. 🙃)

That also gave us a chance to see parts of the 30 km Panorama Trail, which would be Gary's race route the next day.

As it has become a bit of an annual tradition, I baked a birthday cake that also served as hiking fuel for the following days 😄 Probably not the nutrition advice you'll find in a running sites, but it was definitely full of carbohydrates.

We visited Prinzensee, walked down the other side of the mountain, and also explored the area around Abergbahn and Bärmooshütte.

A relaxed day filled with mountain views, birthday cake, and excitement before race day.

Travel day ⛰️ with pretty stops: Golling Waterfall & Lammerklamm & Bluntautal & Bluntausee

With just a short drive from Salzburg, there are plenty of beautiful places worth stopping at along the way if you are driving to the Hochkönig area via the mountain roads. It’s a bit longer, but worth spending time in nature, making a few nice stops, and enjoying a relaxed day before race day.

🏞️ Golling Waterfall
An impressive waterfall, with water cascading down nearly 76 meters through a narrow gorge.

🌊 Lammerklamm
A spectacular canyon where the Lammer River has carved its way through the rock. Wooden walkways lead above the turquoise water. The water is pretty cold, but of course I had to walk in it a little.

💙 Bluntautal & Bluntausee
A peaceful valley famous for its crystal-clear emerald ponds, surrounded by mountains that feel like natural walls around the valley.

These stops were the perfect kickoff to our 6-day adventure and birthday celebration. 🏃🏻‍♀️🏃🏻

Rehab rehabja időszak 🧚🏻‍♀️
Már nem is számolom, hányadik fogműtéten és beavatkozáson vagyok túl. A legutóbbi óta inkább azt figyelem, mit tervezek addig, amíg jön a következő kényszerpihenő. Most két hét futás nélkül. A mozgás nem tiltott, sőt: a séta a természetben gyógyít is. Minden nap különleges, de ilyenkor még inkább, hogy legalább erre képes vagyok.
Ilyenkor minden lelassul. A tempó, a pulzus, az élet körülöttem. Nehezebb kommunikálni, mert a beszéd nem egyszerű. Az evés is kihívás, így az energia is kevesebb. De megyek. Azt csinálom, ami épp megy, ami jól esik.
Az elmúlt lassan hat év, a biciklis balesetem óta, rengeteg hullámvölgyet és emelkedőt tartogatott. Voltak kilátástalan, reménytelen időszakok, és talán még több bizakodó, örömteli pillanat is. Ebben a nagykönyvben ezek külön fejezetek, sőt alfejezetek. Ha egyben nézek rájuk, mindig ott világít egy csillag: erősebb és kitartóbb vagyok, mint gondoltam. Persze nem mindig ilyen egyszerű. Sok a sírós pillanat, amikor igazán fáj, vagy nem látom a következő kapaszkodót. De az élet sodor, én nem csak úszom az árral – nap mint nap teszek azért, hogy a felszínen maradjak. ❣️
És hogy miért „rehab rehabja”? A múlt heti Hochkönig Ultraks versenyen, a 11. kilométernél valami reccsent a bokám környékén. Egy pillanatra feküdtem a földön, hányingerrel küzdve álltam fel, annyira belenyilallt a fájdalom.
Épp felértem a hegyre, a következő frissítőpont még 7 km-re volt. Nem volt más opció: tovább bicegtem. A ponton a hegyi mentők megnéztek, és azt mondták, mehetek, ha nem rosszabbodik, mert nem tűnik súlyosnak. A szívem vitt… A lefelé nem esett jól, így az eredeti célidőt elengedtem, sőt a célba érést is megkérdőjeleztem. Onnantól ponttól pontig haladtam: amíg tudok, megyek.
A kitartásom és az akaraterőm mindenen túlment. Tudom: ha nem kapok több ponton zöld utat a mentőktől, vagy nem érzem, hogy biztonságosan tudok haladni, akkor kiszállok.
Aznap este azért duzzadtabb volt a bokám, mint reméltem, de szépen alakul. Most jön az újabb „rehab” időszak – lesz idő újra építkezni. Sétával, tornával… és türelemmel. 🙌🏻

6 days in the mountains ⛰️

Birthday 🎂
Trails 🏞️
Peaks 🔺
And us 👫🏻

Hochkönig Ultraks 70 km, 4300 m 🔺

Long story short: 70 km of “trailrunning” and a thousand “wow” moments along the way ⛰️ Imade it to the finish line, that’s for sure.

The longer story will need a bit more time to write down.

📸 🙌🏻 & thanks to and for the finish-line cheers, after they had already finished their own races.