Krav Maga Akadémia/Preventive Mindset Program

Azt hiszed, hogy az iskolai bullyingra (zaklatásra) a küzdősport a válasz?

Szerintem ez az egyik legveszélyesebb tévhit, amit egy szülő elhihet.
„Majd beíratom küzdősportra. Akkor nem fogják bántani.”
Szülőként teljesen érthető ez a gondolat.

Csakhogy van vele egy nagyon nagy probléma.

Az iskolában a legtöbb bullying helyzetet nem lehet úgy megoldani, mint egy küzdősport mérkőzést.

Sőt...Nem is szabad.

Képzeld el, hogy a fiad egy balegyenessel leüti az őt hónapok óta csúfoló osztálytársát. A másik gyerek elesik és beüti a fejét a padlóba.
Vagy a lányod egy válldobással földre viszi azt, aki rendszeresen zaklatja. A másik gyerek rosszul érkezik, és súlyosan megsérül.

Az iskolai folyosó nem birkózószőnyeg.
Az iskolaudvar nem bokszring.
Ott nincs játékvezető, aki leállítja a küzdelmet.
Nincs orvos a sarokban.
És nincs második menet sem.

Könnyen előfordulhat, hogy végül nem a zaklató kerül a legnagyobb bajba, hanem az a gyerek, aki megpróbálta megvédeni magát.
Sajnos Magyarországon is láttunk már olyan tragikus esetet, amikor egy iskolai konfliktus végül késelésig fajult.
Nem a bullying oldódott meg.
Hanem több fiatal élete is visszafordíthatatlanul megváltozott.

Én ezt úgy mondom, hogy több mint húsz éve foglalkozom önvédelemmel, és nap mint nap tanítok embereket arra, hogyan védjék meg magukat.

Ha azt gondolnám, hogy a bullyingra a legjobb válasz egy ütés, egy dobás vagy egy fojtás, akkor ezt tanítanám a gyerekeknek.

De nem ezt tanítom.

Mert a valóságban ezzel sokszor csak egy rossz helyzetből csinálnánk egy még rosszabbat.

A bullyingra nem a küzdősport a válasz.
De nem is a tehetetlenség.

Hiszen vannak olyan helyzetek is, amikor a szóbeli határállítás már nem elég. Amikor egy gyereket lefognak, földre szorítanak, lökdösnek vagy egyszerűen nem engedik el.

Ilyenkor is tudnia kell megvédeni magát – de úgy, hogy közben lehetőség szerint ne okozzon sérülést a másik gyereknek. Pontosan ezért ilyen helyzetekre is készítjük fel a gyerekeket.

A gyerekeknek meg kell tanítani, hogyan:

✔ ismerjék fel időben a manipulációt és a bántalmazást,

✔ húzzanak határt már a konfliktus korai szakaszában,

✔ kezeljék a csúfolást, a kiközösítést és a kortárs nyomást,

✔ merjenek időben segítséget kérni,

✔ szükség esetén olyan egyszerű önvédelmi technikákat alkalmazzanak, amelyekkel ki tudnak szabadulni, meg tudják szakítani a bántalmazást és biztonságba tudnak kerülni, miközben lehetőség szerint nem okoznak sérülést a zaklatónak,

✔ és csak akkor alkalmazzanak nagyobb fizikai erőt, amikor az valóban elkerülhetetlen és arányos.

Ezért hoztuk létre a NEM LESZEK CÉLPONT! workshopot.
Egy intenzív, 3 órás, gyakorlatorientált programot 8–12 éves gyerekeknek, ahol nem verekedni tanítjuk őket.
Hanem arra készítjük fel őket, hogy lehetőleg el se jussanak odáig, ahol már csak az erőszak marad.

Mert az önvédelem nem ott kezdődik, amikor megütnek.
Hanem sokkal korábban.

Amikor egy gyerek felismeri, hogy egy helyzet rossz irányba tart, és tudja, hogyan állítsa meg.

https://nemvagyokaldozat.hu/termek/nem-leszek-celpont-workshop/

Vajon a Te gyermeked tudná, hogyan reagáljon az alábbi mondatokra?

Nem azt kérdezem, hogy hallott-e már ilyet, hanem azt, hogy tudná-e magabiztosan kezelni ezeket a helyzeteket.

Mit válaszolna? Mit tenne ha ezeket hallaná?

✔ „Árulkodós vagy.”
✔ „Jaj már... ennyi humorérzéked sincs?”
✔ „Nyugi már, csak vicceltem!”
✔ „Nézd már de sértődős!”
✔ „Mindenki ezt csinálja, csak te nem.”
✔ „Ha a barátom akarsz lenni, megteszed.”
✔ „Az egész osztály ezt gondolja rólad.”
✔ „Téged úgysem választ senki a csapatba.”
✔ „Ha ezt elmondod a tanárnak, senki nem fog veled játszani.”
✔ „Miért vagy ennyire béna?”

Ezek közül egyik sem trágár, egyik sem fenyegetés.

Mégis képesek hosszú időre rombolni egy gyermek önbizalmát.

Ráadásul ezek a mondatok gyakran nem egyszer hangzanak el, hanem újra és újra.

A kérdés nem az, hogy fog-e ilyeneket hallani a gyermeked, hanem az, hogy tudja-e, miként reagáljon rá.

A legtöbb gyereknek ezt senki sem tanítja meg.

Pedig ezekre a helyzetekre ugyanúgy lehet készülni, mint egy dolgozatra vagy egy sportversenyre.

Nem, nem kész válaszokat kell bemagolni.

Hanem inkább meg kell tanulni felismerni a manipulációt, magabiztosan határt húzni, megfelelően segítséget kérni, és szükség esetén megvédeni magunkat.

Ezért hoztuk létre a NEM LESZEK CÉLPONT! workshopot.

Egy intenzív, 3 órás, gyakorlatorientált programot 8–12 éves gyerekeknek, ahol nem verekedni tanítjuk őket.

Hanem arra, hogy:
✔ felismerjék a manipulációt és a bántalmazó viselkedést,
✔ felismerjék, mikor fordul át a viccelődés bántalmazásba,
✔ magabiztosan reagáljanak a csúfolásra, a kiközösítésre és a kortárs nyomásra,
✔ merjenek időben segítséget kérni,
✔ képesek legyenek szóban határt húzni és megállítani a bántalmazó viselkedést,
✔ szükség esetén egyszerű, biztonságos önvédelmi technikákkal fizikailag is meg tudják védeni magukat.

Nem tudsz ott lenni minden szünetben, de felkészítheted arra, hogy amikor ilyen mondatokkal találkozik, ne lefagyjon... hanem tudja, hogyan reagáljon.

https://nemvagyokaldozat.hu/termek/nemleszekcelpont/

A legtöbb szülő biztos benne, hogy a gyermeke felismerné, ha bántják.

Pedig ez sokszor a felnőtteknek sem könnyű.

A bullying legtöbbször nem egy pofonnal vagy egy durva sértéssel kezdődik.
Hanem egy „viccel”. Egy beszólással. Egy gúnynévvel. Egy ismétlődő megjegyzéssel.
És mire egy gyermek rájön, hogy ez már nem viccelődés, hanem bántalmazás, gyakran már hetek vagy akár hónapok óta célpont.

Te biztosan felismered, hol húzódik a határ a viccelődés és a bántalmazás között?
És a gyermeked? Vajon ő felismeri?

Olvasd el ezt a három testnevelés órai helyzetet!

1️⃣ helyzet

A focimeccsen az egyik fiú kihagy egy óriási helyzetet. Az egyik csapattársa nevetve odaszól:
– „Na, ezért ma te szeded össze a bójákat!”
Mindenki nevet, a fiú is visszaszól valamit, majd folytatják a játékot.

2️⃣ helyzet

A fiú ismét kihagy egy helyzetet. Az egyik osztálytársa odakiabál:
– „Persze... hiszen tőled ennyi telik!”
A fiú próbál nevetni rajta. A többiek is nevetnek.
A következő testnevelés órán ugyanez történik.
Aztán a következőn is.
A fiú pedig egy idő után már inkább nem is kér labdát.

3️⃣ helyzet
A focimeccsen a fiú elesik lövés közben. Az egyik csapattársa mosolyogva odaszól:
– „Na mi történt, Superman? Megvagy?”
Mindenki felnevet, a fiú feláll és már folytatódik a meccs.

Te melyik helyzetre mondanád azt, hogy ez már nem viccelődés, hanem bullying, vagyis ismétlődő kortárs bántalmazás?

Írd meg kommentben, szerinted melyik és miért!

A legtöbb gyereknek ezt senki sem tanítja meg.

A legnagyobb probléma nem maga a csúfolás. Hanem az, amikor egy gyerek nem ismeri fel időben, hogy ez már nem viccelődés, és nem tudja, hogyan reagáljon rá.

A legtöbb bántalmazott gyerek nem azért marad hosszú időn keresztül célpont, mert gyengébb a többieknél.

Hanem azért, mert senki sem tanította meg neki időben, hogyan ismerje fel ezeket a helyzeteket és hogyan reagáljon rájuk.

Ezért hoztunk létre egy olyan workshopot, amely pontosan ezt tanítja meg a gyerekeknek.

NEM LESZEK CÉLPONT!

Egy intenzív, 3 órás, gyakorlatorientált program 8-12 éves gyerekeknek, ahol nem verekedni tanítjuk őket.

Hanem arra, hogy:

✔ felismerjék, mikor fordul át a viccelődés bántalmazásba, és tudják, hogyan reagáljanak rá,
✔ magabiztosan ki tudjanak állni magukért,
✔ merjenek időben segítséget kérni,
✔ képesek legyenek szóban határt húzni és megállítani a bántalmazó viselkedést,
✔ szükség esetén egyszerű, biztonságos önvédelmi technikákkal fizikailag is meg tudják védeni magukat,
✔ magabiztosabban kezeljék az iskolában, az edzésen vagy a játszótéren előforduló konfliktusokat.

Nem tudsz ott lenni minden testnevelés órán.
Nem tudsz ott lenni minden szünetben.

De felkészítheted arra, hogy amikor eljön az a pillanat, amikor egyedül kell kezelnie egy ilyen helyzetet, ne lefagyjon... hanem tudja, mit kell tennie.

https://nemvagyokaldozat.hu/termek/nemleszekcelpont/

Te el tudnád mondani a lányodnak, hogyan kerülheti el a bedrogoztatást?

A legtöbb ember úgy képzeli ezt az egészet (és erre a filmek is rásegítenek), hogy valaki titokban beleönt valamit egy italba, aztán az áldozat szinte azonnal összeesik.
A valóság általában sokkal hétköznapibb.

És pont ezért veszélyesebb.

Mert sokszor nem egy „ijesztő alak” lesz.
Hanem egy teljesen normálisnak tűnő ember.
Kedves.
Jófej, beszélget, viccelődik.
Italt hoz.

És az egész nem támadással kezdődik, hanem helyzetépítéssel.

Néhány dolog, amit az unásig ismételt "ne hagyd egyedül az italod" tanács mellett szerintem minden tininek érdemes tudnia a nyári fesztiválszezon előtt:

1. Mindig legyen gyanús, ha valaki feltűnően erőltet EGY BIZONYOS italt.

„Ezt kóstold meg.”
„Na ezt idd meg.”
„Ne már, csak egy korty.”

A normális emberek — még ha rá is akarnak beszélni arra, hogy mindenképp igyál — jellemzően nem akarnak rábeszélni arra, hogy pontosan MELYIK italt idd meg.

2. Buliban, fesztiválon, első randin a palackos ital sokszor biztonságosabb.

Főleg, ha te bontod ki.
Egy pohár italnál elég pár másodperc figyelemkiesés.

Mielőtt valaki leírná, hogy „de sokszor a pultosok is benne vannak”: igen, ilyen is előfordulhat.
És például pont ezért legyen az is gyanús, ha valaki feltűnően erőlteti, hogy egy bizonyos helyen vagy egy bizonyos pultostól vásárolt italt igyatok.

De az önvédelemben nem indulhatunk ki abból általános alaptételként, hogy mindenki rossz szándékú.

A cél nem a paranoia.
Hanem a kockázatok csökkentése és a veszélyes mintázatok felismerése.

3. A kortárs nyomás sokszor veszélyesebb, mint maga az ital.

Rengeteg tini nem azért próbál ki vagy csinál valamit, mert tényleg akarja.
Hanem mert nem akar kilógni.
Nem akar „ciki” lenni.
Nem akarja, hogy gyávának vagy parásnak nézzék.
Pedig az önvédelem egyik legfontosabb mondata néha csak ennyi:
„Nem, köszi.”
Már eleve az sem véletlen, ha te nemet mondtál valamire, amivel megkínáltak.
Aki pedig ezért megsértődik vagy nyomást gyakorol rád, azzal eleve érdemes óvatosnak lenni.

4. Ha valamivel kapcsolatban azt érzed, hogy nem kellene elfogadnod, akkor annak az érzésnek általában oka van.
Az intuíciód működésbe lépett.
És ilyenkor a legtöbbször nemhogy nem kell — hanem nem szabad elfogadnod.
Nagyon sok ember utólag így fogalmaz:
„Már akkor rossz érzésem volt…”
Csak nem akart udvariatlan lenni, nem akart bunkónak tűnni és nem akarta túlgondolni.
Pedig a rossz megérzés nem véletlen.
Hanem egy korai riasztórendszer.

5. Ismerkedésnél, első randin jobb a forgalmas hely, mint a félreeső, „nyugis”.

„Itt túl hangos.”
„Menjünk arrébb.”
Ez a kérés sokszor teljesen ártatlan.
De azt is jelentheti, hogy kevesebben látnak, kevesebb a tanú és könnyebb elterelni a figyelmedet az italodról.
A forgalmasabb hely általában biztonságosabb.
Pult közelében, felszolgálók közelében.
Olyan helyen, ahol emberek járnak-kelnek.
A ragadozók általában nem szeretik a nyilvános helyzeteket és lehetséges szemtanúkat.

6. Léteznek már olyan karkötők és tesztek is, amik képesek bizonyos italba tett drogokat kimutatni.

Németországban például már évekkel ezelőtt megjelentek ilyen fesztiválos „drink check” karkötők, és azóta több hasonló megoldás is létezik.
Nyilván ezek sem nyújtanak 100%-os védelmet.
De plusz biztonsági rétegként vagy elrettentésként hasznosak lehetnek.

Fontos:
a legtöbb ilyen eset nem úgy kezdődik, hogy valaki hirtelen „szörnyeteggé válik”.
Hanem fokozatosan.
Rábeszéléssel, nyomásgyakorlással, manipulációval és helyzetalakítással.

És pontosan ezért érdemes ezeket a viselkedési mintázatokat a tiniknek megtanulni és felismerni még azelőtt, hogy baj történne.

Erről is szó lesz az idény utolsó Tini önvédelmi workshopján.

Mert az önvédelemnek nemcsak fizikai technikákról kell szólnia.
Hanem veszélyfelismerésről, manipulációról, döntéshozatalról és valódi élethelyzetekről.

A korábbi workshopok teltházasak voltak, érdemes mielőbb regisztrálni.

Részletek a hozzászólásoknál.

5 mondat, amiről egy tinilány felismerhet egy sz*****is ragadozót

A legtöbb ember úgy képzeli el a támadót (és erre a média is rásegít), mint egy ijesztő idegent egy sötét utcán.

A valóságban azonban a ragadozók ritkán ismeretlenek – és korántsem így működnek.
Sokkal gyakoribb, hogy bizalmat építenek, manipulálnak vagy helyzetet teremtenek.
Sőt, ha tinikről vagy gyerekekről van szó, akkor ez tekinthető a tipikus módszernek.
Az ilyen elkövetők nem erővel kezdik, hanem megtévesztéssel és befolyásolással.

A folyamat neve: behálózás (grooming).

Az alábbiakban jöjjön néhány példa olyan mondatokra, amelyek önmagukban nem feltétlenül jelentenek veszélyt, de minden tininek érdemes ismerni őket, mert fontos mintázatok lehetnek egy ragadozó felismerésében.

1. „Csak köztünk maradjon.”

Amikor valaki azt kéri egy gyerektől, hogy tartson titkot a szülei vagy barátai előtt, az mindig vészcsengő. A ragadozók gyakran „különleges titokként” keretezik ezt, hogy bizalmat építsenek és elszigeteljék a célpontot, valamint a fontosság érzését keltsék benne a "csak neki" elárult információ révén.

2. „Te sokkal érettebb vagy a korodnál.”

Ez egy klasszikus behálózó mondat. A bók vagy hízelgés célja, hogy a célpont különlegesnek érezze magát, és eltávolodjon a kortársaitól vagy a szüleitől. A manipuláció gyakran kezdődik dicsérettel.

3. „Kérhetek segítséget tőled?”

A segítségkérés az egyik leggyakoribb taktika, ami a tinikben meglévő jóhiszeműségre épít. A ragadozók ritkán parancsolnak – sokkal inkább kérnek valamit. Egy elveszett kutya, egy tájékozódó kérdés vagy egy apró szívesség gyakran csak eszköz a kapcsolatfelvételhez. Különösen igaz ez akkor, ha a segítségnyújtáshoz „senki másra nincs szükség, elég ha te jössz”.

4. „Gyere, mutatok valamit.”

Ez már sokszor a helyszínváltás kísérlete – és mint ilyen, komoly vészcsengő. A cél az, hogy a beszélgetés vagy találkozás egy nyugodtabb, elszigeteltebb helyre kerüljön, ahol az elkövetés körülményei kedvezőbbek.

5. „Ne aggódj, bízhatsz bennem.”

A bizalom normálisan idővel alakul ki. Ha valaki nagyon gyorsan és a másik természetes óvatosságát kikerülve igyekszik bizalmi kapcsolatot kialakítani, az gyakran manipulációs jel.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti mondatok önmagukban, kontextus nélkül nem bizonyítanak semmit.
A ragadozó működés nem egyetlen mondatból áll, hanem mintázatokból.
A megelőzéses önvédelem kulcsa pedig az, hogy ezeket a mintázatokat időben felismerjük.

A legtöbb szülő küzdősportra viszi a gyerekét önvédelmi céllal.

Mi itt azt tanítjuk meg, hogyan ne váljon célponttá és mit tegyen ha mégis az lett.

Erről is szó lesz a júniusi Tini önvédelmi workshopon.

A regisztráció és jelentkezés már megnyílt, biztosítsd a helyed, mert ez az esemény mindig teltházas.

Link és további részletek a hozzászólásoknál.

MIÉRT NE MONDD EGY DÜHÖS EMBERNEK, HOGY „NYUGODJ MEG!”?

Történt már olyan, hogy egy indulatos embernek azt mondtad:

„Nyugodj meg.”
„Csendesedj le.”
„Ne idegeskedj.”

…és ettől még ingerültebb lett?

Persze hogy az lett.

Paul D. MacLean egyik ismert elmélete szerint az emberi működés leegyszerűsítve három szintre bontható:
egy racionális, egy érzelmi és egy ösztönös működésre.

És bár ez nem szó szerinti neurológiai modell, egy dolgot nagyon jól megmutat:

minél indulatosabb valaki, annál kevésbé a racionalitás vezérli.

Amikor egy ember feldúlt állapotba kerül, a logikus gondolkodás fokozatosan háttérbe szorul, és átveszik az irányítást az érzelmi, ösztönös reakciók.

A helyzetet már nem logikán keresztül értelmezi, hanem státuszharcként, azaz uralkodásként vagy behódolásként.

Mint egy kutya, amelyik a konfliktus végén vagy felül marad…
vagy a hátán fekszik behúzott farokkal, védtelen torokkal.

A „Nyugodj meg!” számára nem segítség.
Hanem utasítás.

Egy dühös ember nem feltétlenül úgy hallja, hogy:
„Segíteni akarok.”

Hanem úgy, hogy:
„Nem lehetsz dühös.”
„Így vagy úgy KELL viselkedned.”
„Nincs jogod az érzelmeidhez.”

Ez pedig már nem segítségnyújtás, hanem dominanciaharc.

Ezért van az, hogy a válasz sokszor nem megnyugvás, hanem:

„NYUGODT VAGYOK!!!”

És ilyenkor az emberek többsége elköveti a következő hibát:
még több logikával próbálja megnyugtatni azt, aki már rég nem logikai alapon működik.

Pedig indulatos állapotban az ember nem megérteni akar.
Hanem kifejezni az érzelmeit.

Ezért működik gyakran jobban egy nyugodt hangnem, egy kis tér hagyása, az érzelmek elismerése vagy egyszerűen az, ha nem akarod azonnal „kijavítani” a másik állapotát.

A legtöbb konfliktust nem maga a harag robbantja fel.
Hanem az, hogy az egyik fél nem érti, milyen állapotban működik éppen a másik elméje.
Indulatos állapotban a konfliktus sokszor már nem kommunikáció.
Hanem ösztönös státuszharc.

És néha a segítség nem segítségként csapódik le a másikban.

Hanem kontrollként.
Utasításként.
Dominanciaként.

Mint egy egyszerű:
„Nyugodj meg.”

(A témát bővebben kifejtem Kézikönyv emberi ragadozókhoz – nem csak nőknek című könyvemben.)