01/10/2026
🌳 A LAKÓK FEJE FÖLÖTT SEM LEHET DÖNTENI A LAKÓK PARKJÁRÓL! 🌳
A polgármesterek nyilatkozatának központi állítása teljesen világos:
„A fejünk felett tárgyalnak a saját bevételeinkről és a saját közterületeink működtetéséről.”
A Nyúldomb lakói helyi szinten hajszálpontosan ugyanezzel a problémával szembesülnek.
📋 Mi történt a Nyúldombon?
A 2024-es lakossági egyeztetésen a környéken élők zöldítést, a futókör felújítását és többféle sportra alkalmas nyitott területet vártak. Ezzel szemben 2026-ra egy speciális, palánkos, műfüves, reflektorokkal felszerelt és márkázott focipálya valósult meg – tartós egyesületi használatba adva. A lakossági beadvány szerint erről a konkrét konstrukcióról semmilyen érdemi, előzetes egyeztetés nem történt.
🔄 A párhuzam közvetlen és letagadhatatlan:
1️⃣ A polgármesterek szerint a kerületek megkerülésével döntene a hatalom a kerületek bevételeiről és közterületeiről;
2️⃣ A Nyúldomb lakói szerint nélkülük döntött az önkormányzat a közpark hosszú távú használatáról;
3️⃣ Mindkét esetben az érintettek már csak a kész tényekkel, a kitalált konstrukcióval szembesülnek;
4️⃣ Ezért mindkét esetben utólag kell valódi egyeztetést, dokumentumnyilvánosságot és felülvizsgálatot követelni.
⚖️ Ugyanaz az elv – csak egy szinttel lejjebb!
A polgármesteri nyilatkozat kifejezetten a szubszidiaritás elvére hivatkozik. Ennek lényege, hogy a döntéseket a lehető legalacsonyabb, az érintettekhez legközelebb eső szinten kell meghozni, a megfelelő helyi ismeretek birtokában.
Ez az elv azonban nem állhat meg a kerülethatárnál:
🔹 Az országos döntéshozónak tiszteletben kell tartania a főváros és a kerületek önállóságát;
🔹 A fővárosnak tiszteletben kell tartania a kerületek autonómiáját;
🔹 A kerületnek pedig érdemben figyelembe kell vennie a közvetlenül érintett lakóközösséget!
Ha a kerület saját maga számára joggal követel bevonást, autonómiát és teljes körű tájékoztatást, akkor ugyanezt a mérce szerint kell eljárnia a saját lakóival szemben is. A szerepek megfordultak: a polgármesteri nyilatkozatban a kerület az autonómiáját védő fél, a Nyúldomb ügyében viszont már a kerület a döntéshozó – amelytől a lakók kérik a beleszólási joguk tiszteletben tartását.
A két ügy jogilag nem azonos, de a demokratikus mérce ugyanaz: tartós, jelentős és közvetlen helyi következményekkel járó döntést nem szabad meghozni az érintett közösség érdemi bevonása nélkül.
🔍 Ki dönt, kinek a feje fölött, és milyen vagyonról?
A parkolási vita tárgya a kerületi tulajdonú utcák használatából származó bevétel. A kerületek viselik a fenntartás, takarítás és zöldítés költségeit, ezért sajátjuknak tekintik az ott keletkező bevételeket.
A Nyúldomb esetében nem közvetlen pénzelvonásról, hanem a közvagyon hosszú távú átengedéséről van szó:
📌 A beruházás önkormányzati tulajdonú közparkban valósult meg;
📌 A terület használati rendje tartósan megváltozott;
📌 Egy külső szervezet jelentős, hosszú távú használati és működtetési jogot kapott;
📌 A pálya egyben reklám- és márkamegjelenési felületként is funkcionál;
📌 A fenntartás bizonyos költségei és kockázatai továbbra is az önkormányzatnál maradhatnak;
📌 A döntés környezeti és életminőségi következményeit a közvetlen közelben élők viselik nap mint nap.
💸 Nincs „ingyenes” beruházás!
Egy külső finanszírozásból megépült létesítmény sem ingyenes. Komoly vagyoni értéke van a terület használatának, az egyesületnek biztosított idősávoknak, az esetlegesen átengedett helyiségeknek, a reklámjogoknak és a tartós márkajelenlétnek. Ugyanakkor valós költséget jelent a világítás, a karbantartás, a takarítás, a hulladékszállítás és a későbbi felújítás is.
👉 Ezért nyilvánosan és ellenőrizhetően be kell mutatni:
✅ Mit adott át az önkormányzat?
✅ Kinek, milyen időtartamra és milyen feltételekkel adta át?
✅ Milyen vagyoni értéket képviselnek az átengedett használati és reklámjogok?
✅ Mit kapott mindezért cserébe a helyi közösség?
✅ Kinél maradtak a felmerülő költségek és a hosszú távú kockázatok?
✅ Kik élvezik a döntés előnyeit, és kik viselik annak terheit?
‼️️ Nem állítjuk, hogy a megállapodás jogellenes lenne. Azt állítjuk, hogy a közvagyon tartós használatánál nem elegendő arra hivatkozni, hogy a döntés alakilag meghozható volt. Ellenőrizhetőnek kell lennie annak is, hogy a konstrukció átlátható, értékarányos, és valóban a helyi közösség érdekét szolgálja.
🎯 Egyetlen mérce legyen!
A polgármesterek azt kérik a kormánytól és a fővárostól, hogy mutassák meg a teljes megállapodást, tárják fel a pénzügyi és jogi következményeket, és a döntés előtt vonják be az érintett kerületeket.
A Nyúldomb lakói hajszálpontosan ugyanezt kérik a saját önkormányzatuktól:
📄 A teljes szerződéses háttér nyilvánosságát;
📊 A használati és reklámjogok reális értékének bemutatását;
💰 A felmerülő költségek és kötelezettségek teljes körű feltárását;
🌱 A környezeti és életminőségi következmények érdemi vizsgálatát;
🗣️ A konkrét konstrukcióról szóló, valódi lakossági egyeztetést;
🔄 A megállapodás felülvizsgálat
Minél hosszabb távú és nehezebben visszafordítható egy döntés, annál kevésbé elfogadható, hogy az egyeztetés csak formai vagy utólagos legyen. Nehéz hitelesen kifogásolni, hogy mások a kerület feje fölött döntenek, ha közben a kerület sem biztosít érdemi beleszólást a saját lakóinak a közparkjuk átalakításába.
Amit az önkormányzat saját magának követel, azt biztosítsa a lakóinak is: nyilvánosságot, beleszólást, értékarányos közvagyon-gazdálkodást és valódi egyeztetést! 🤝
