Havanecz Krisztián

📚 Egy szakcikk, egy tanulság #2

📖 Ajánlott szakirodalom:
Selye H. (1950). Stress and the General Adaptation Syndrome. British Medical Journal, 1(4667), 1383–1392.

Selye János kutatóprofesszor a stresszt a szervezetet érő igénybevételre adott nem specifikus válaszként írta le. Az általános adaptációs szindróma (GAS) három szakasza az alarmreakció, az ellenállás és – tartós vagy túlzott igénybevétel esetén – a kimerülés.

💡 Miért fontos ezt az edzőknek tudni?

Az edzés tudatosan megtervezett, specifikus inger, de az arra adott élettani és pszichés válasz egyéni. Ezért a terhelés mellett a sportoló reakcióját és regenerációját is figyelemmel kell kísérni, hogy az inger megfelelő alkalmazkodást váltson ki, és ne haladja meg tartósan az alkalmazkodóképességét, mert különben túledzettséget idézhet elő.

Ábra forrása: Havanecz, Sáfár, Géczi (2025). Edzéselmélet. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet, Budapest

📚 Tavaly megjelent publikációnkat osztotta meg, promózza az MDPI Sports.

Welcome to read this highly cited paper -Relationship Between -Derived Variables and Subjective Questionnaires Among Elite Youth Players 👇

Mr. Krisztián Havanecz et al.

https://brnw.ch/21x46TZ

📖 Odüsszeia.

Jövő héten érkezik Christopher Nolan Odüsszeia című filmje, amely Homérosz egyik történetét viszi nagy vászonra.

Az alábbi verset Homérosz Odüsszeiája, valamint Nolan Eredet című filmjének „álom az álomban” gondolata inspirálta. A történet alapja az eredeti eposz, a befejezést azonban szabadon átértelmeztem.

Véget nem érő utazás (szabad vers; narratív költemény átirat)

Odüsszeusz kalandja nem záródott le a Trójai háborúval,
benne már nem morajlott fel mi kapcsolatos a bosszúval.
S Láertiadész, Isteni-sarj Odüsszeusz mindössze hazavágyott,
melyhez segítségül jöttek az Olümposzi istenek; az áldott!
Azonban a jó sors híre később érkezett,
addig is bolyongott és tovább éhezett.
Hadihajója szelte a habzó tengert,
kalandok sokaságába terelte az embert.
Először Kalüpszó nimfa fogságába esett,
ki a szatírt látta benne, s szerelembe esett.
Majd eljött érte az egyik istenség, hogy felszabadítsa,
Zeusz parancsát nincs lény mi elutasítsa.
Újra útra kelve,
Poszeidón haragjának martalékául esve.
Legénységével a Phaikok szigetére sodródik,
és az elbeszélés tovább folytatódik.
Alkinoosz királynak nyújt betekintést a rég múltba,
- Odüsszeusz fáradságos és hosszú útja:
Kikónokkal szemben védtük meg a győzelmi bárkát,
utunkon tovább haladva—túléltük a lótuszevők feledés átkát.
Megjártuk a küklopsz-szigetet,
s később Kirké a legénységemre szemet vetett.
Aiolosznál a szelek királya volt nagy segítségünkre,
ahová kétszer is visszatértünk, nagy szerencsétlenségünkre.
Hádész birodalmában Akhilleusz fogadott,
majd a történet Szkülla és Kharübdiszt megpróbáltatásaival folytatódott.
- Végül Héliosz napisten marháit fogyasztotta el a legénységem,
koldusként immár, de haza térve...csillapodva tán éhínségem.
Fényes Odüsszeusz, hosszú útja végét járja,
Alkinoosz a cselekmény végét már nagyon várja.
De ekkor, hirtelen képszakadás—aludva találják a királyt,
s a visszatekintő elbeszélés fordulatot vesz, új irányt.
Mert erre fel ugyanis Odüsszeusz felriadt hosszú álmából,
kinek most így zajos, kesze-kusza minden lentről nézve, az alvilágból.
- Zeuszra! már megint hova sodort engem rossz sorsom, Poszeidón haragja?
De a körülette levők csak bolyongtak a végtelenségbe, halottként mit sem hallva.
Utolsó akkordjaként:
- Pénelopét és Thészeuszt akarom én!

Havanecz Krisztián

📚 Egy szakcikk, egy tanulság #1

📖 Ajánlott szakirodalom:

Impellizzeri, F. M., Marcora, S. M., & Coutts, A. J. (2019). Internal and external training load: 15 years on. Int J Sports Physiol Perform, 14(2), 270-273.

Az edzők gyakran a külső edzésterhelési változókra koncentrálnak (pl. megtett távolság, különböző sebességű futások, megemelt súlyok nagysága, ismétlésszámok), pedig ez csak az egyik fele a terhelési dimenziónak.

Két sportoló ugyanazt az edzést végezheti el, mégis teljesen eltérő élettani választ adhat rá. Ezért legalább ennyire fontos a belső edzésterhelés (pl. pulzuszónák, észlelt terhelés - RPE, szívfrekvencia-variabilitás - HRV) monitorozása is.

Impellizzeri és munkatársai (2019) cikkének legfontosabb üzenete:
A külső terhelés az inger, míg a belső terhelés a sportoló egyéni válasza erre az ingerre. A kettő együttes értékelése segít abban, hogy az edzés ne csak elvégzett munka legyen, hanem valóban a kívánt adaptációt váltsa ki.

Mit jelent ez a gyakorlati szakemberek számára?
Nem ugyanazt az edzést kell minden sportolóra “ráerőltetni”, hanem a sportoló aktuális állapotához és egyéni válaszaihoz igazított terhelést kell alkalmazni.

Ábra forrása: Havanecz, Sáfár, Géczi (2025). Edzéselmélet. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet, Budapest

✅ PhD

🎓 Sikerült!! Megvédtem a doktori értekezésemet.

Nehéz röviden összefoglalni, hogy mit jelentett ez az út: évek munkája, kutatás, adatgyűjtés, publikációk, javítások, kételyek, újrakezdések, és rengeteg tanulás.

A doktori értekezésemben akadémista labdarúgók terhelési változóit vizsgáltam GPS-szel, pulzusméréssel és szubjektív kérdőívekkel. Számomra ez a téma nemcsak tudományos kérdés volt, hanem a mindennapi sportági munka része is: hogyan lehet a fiatal sportolók terhelését jobban megérteni, értelmezni és támogatni.

Köszönöm témavezetőmnek, Prof. Dr. Géczi Gábornak, konzulensemnek, Dr. Sáfár Sándornak, a bírálóknak, a bizottságnak, kollégáimnak, barátaimnak, családomnak, és mindenkinek, aki bármilyen formában támogatott ezen az úton.

Úgy érzem, hogy ez nem egy út vége, hanem egy új szakasz kezdete.

Írtam verset is. 🙂

PhD (szabad vers):

Ahogy egy korábbi versemben már megtettem,
a tudománnyal kapcsolatos gondolataimat a helyére tettem:
A világunk megismerése,
a tervező elismerése.
Egyik módja a tudomány,
ehhez szól ezen iromány.

Kutattam a témák sokaságában,
egy lelkes, kezdő felfogásával.
Ámbár minden lehetőség kérdése,
és lehetett volna egészen konkrét az érdeklődésem,
de ha nem dolgoznék a gyakorlatban,
akkor hiteltelen lennék, gyakorlatlan.

A labdarúgás fizikális követelményeinek a megértése.
az edzésterhelésnek a nyomon követése.
Természetesen ez is csak egy szelete a nagy egésznek,
ennek sajnálatos el nem ismertségét mind máig emésztem.

Kollegáimmal elkezdtünk ezen témában kutatni,
a szakirodalomban lévő hiányra rámutatni,
hogy bizony, itt van még mit felfedezni,
új téma reményében kezd a fiatal kutató feléledezni.

a fiatal labdarúgóknál kimutathatóan, szignifikáns kapcsolat áll fent a külső és belső edzésterhelési változók között.
Húha, nagy dolog, 2013 óta tudjuk, de mi rejtőzik e mögött?
Rendben, akkor az edzéskörnyezetben közepes-erős a kapcsolat,
Marynowicz és mtsai 2020, ezt már megerősítette a gyakorlat.
Jól van, akkor edzésen és mérkőzésen is, de a kapcsolat edzésen erősebb,
de Dios-Álvarez és mtsai 2023, szerinted ezt már nem kutatták előtted?
Ahj, akkor egy teljes makrociklust vizsgáltunk,
Hát nálunk lassan egyesre vizsgázol.
Krisztián, hát nem érted?
hogy kezd kevés lenni az érved?
Maughan és mtsai 2021 46 hetet nézett,
talán a témám mégsem elég érett?
Akkor az első vizsgálatunk során 3 korosztályt is figyelemmel kísértünk.
Azt hiszem tégedet inkább mi kísértünk,
Teixeira és mtsai 2022 ezt a módszertant már alkalmazta,
fuh, kezdem úgy érezni, hogy én vagyok az alkalmatlan.
Jó, de, mi a két vizsgálatba összesen 69 játékost vontunk be,
lassacskán mi pedig az aláírás megtagadva státusz következtetését vonjuk le,
Krisztián, képzelgésed elmosódó határán táncoló álom,
oh jaj, ez az egészet már nagyon bánom.
Tan és mtsai 2025 46 játékost vizsgált,
én pedig úgy éreztem, hogy a bizottság ezzel elbírált.

De aztán, több száz cikk elolvasását követően jött az újabb ihlet.
Mi már nagyon illett:
a dolgozat újszerűsége nem az egyes mérőeszközök önálló használatából áll,
mert elérhetőségük és használtuk már több évtizede fennáll.
Hanem 4 labdarúgó akadémiai korosztályt vizsgáltunk,
közel 2000 megfigyeléssel számoltunk,
közel 200 edzést és 22 mérkőzést vállaltunk,
16 db GPS/IMU-alapú változóval kalkuláltunk,
észlelt terhelést, pulzusmérést, és lokomotoros és mechanikai terhelési változókat használtunk.
A nemzetközi előzményekhez képest ez szélesebb korosztályi, módszertani, és terheléskörnyezeti keretet adott,
és az eredmények tekintetében a gyakorlat sok újszerűséget és újdonságot kapott.
Természetesen a kutatásoknak vannak limitáló tényezői,
és kívánom, hogy ennek a sportkutatók legyenek élvezői,
ugyanis ezeket jövőbeli kutatási irányoknak tekintem,
Amikkel még közelebb kerülhetünk a terhelés–válasz kapcsolatának további értelmezéséhez fiatal labdarúgóknál, szerintem.

Mindezek tekintetében, tisztelettel kérem az edzőket,
profikat és kezdőket,
hogy használjanak fel tudományos eredményeket és alkalmazott módszereket,
és képezzünk ne csak sportolókat, hanem tisztességes embereket.

Mert ahogy egy korábbi versemben már aggodalmamat kifejeztem,
talán az utánpótlássport legégetőbb problémáját feljegyeztem:
nem készítjük fel a sportolót,
mert téged csak egy dolog érdekel: hogy megnyerjük a következő fordulót.

Havanecz Krisztián

🎤 MKOSZ 2026 Edzőtovábbképző

🏀🎤 Köszönöm a meghívást!

Öröm volt előadást tartani az Magyar Kosárlabda Szövetség szakmai edzőtovábbképzésén periodizáció témakörében. Az előadás során a korszerű edzéselméleti szemlélet, valamint a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségei kerültek fókuszba.

Az előadásom végén egyik saját versemet adtam elő:

Periodizáció (szabad vers)

Az edzők számára a periodizáció,
nagy fejtörést okoz, ugyanis túl sok a variáció.
Ami ma még biztosnak tűnő,
az a holnap felé haladva szinte biztosan eltűnő.

Ám a sikeres felkészülés egyik eszköze a tervezés,
amihez elengedhetetlen a részletes elemzés.
Hogy mi minden várhat a sportolóra,
ha netalántán a versenynaptár bonyolódna.

Bizonyos, hogy a terv időben és szakmailag pontosan elkészülhet,
de figyelembe kell venni, hogy nincs tökéletes előkészület.
Ezért a gördülő módszert érdemes használni,
mely napi szintű munkavégzésből fog összeállni.

A makrociklus megtervezésével kezdődik az egész folyamat,
és általában ez a ciklus okozza a legnagyobb bonyodalmat.
Mert figyelembe kell venni sok tényezőt,
nem elég csak a versenyzőt.

Több főverseny is lehet egy éven belül,
amitől a sportoló a túlterhelés állapotába kerül.
Ezért oda kell figyelni a terhelés és a pihenés arányára,
hogy ez ne kerüljön a tehetség aranyába.

A mezociklus körülbelül egy hónapnyi tervezési modul,
és ezzel a résszel már több edző elboldogul.
Ez idő alatt sok fejlődés várható,
a fizikális és mentális területeket is átható.

A mikrociklus egy heti edzés- és versenymunka,
Minden vezetőedző nagy dolga.
Hétfőtől vasárnapig,
terjedelemtől az intenzitásig.

A napi tervezés szerepe,
az edzőnek a lételeme.
Egy főcél egy edzésre,
a szakmai stáb szánjon kellő időt az elmélkedésre.

Végül, minden edzőnek meg kell értenie,
hogy mindezektől nem kell félnie.
Tudva levő, hogy nehéz feladat a periodizáció,
mert ugyanis az edzőknek soha nincs vakáció.

Havanecz Krisztián

⚽️ Nem minden játékos terheli azonos módon a jobb és bal oldalát irányváltások során.

Frissen megjelent kutatásunkban elit U15-ös labdarúgók teljes szezonon át gyűjtött IMU-alapú adatait elemeztük.

Eredményeink szerint az irányváltások gyakorisága nem különbözött a domináns és nem domináns oldal között, ugyanakkor az oldal-specifikus mozgásterhelés szignifikánsan függött a játékosok lábdominanciájától.

📊 Az eredmények rámutatnak arra, hogy az irányváltások monitorozásánál nemcsak a mennyiség, hanem a mozgások oldal-specifikus terhelése is fontos információ lehet az utánpótlás labdarúgásban.

🏝️☀️ VAKÁCIÓ

Minden hallgatónak, sportolónak és kollégának kellemes nyári feltöltődést kívánok!

A pihenés mellett a nyári időszak kiváló lehetőség arra is, hogy olyan szakirodalmakat vegyünk kézbe, amelyekre a tanév során kevesebb idő jut.

📚 Az angolul értő, sporttudomány iránt érdeklődőknek és a területen dolgozó szakembereknek az én szakirodalmi ajánlóm a nyárra:

1. Currier BS et al. (2026). American College of Sports Medicine Position Stand. Resistance Training Prescription for Muscle Function, Hypertrophy, and Physical Performance in Healthy Adults: An Overview of Reviews. Medicine & Science in Sports & Exercise.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/41843416/
2. Currier BS et al. (2023). Resistance training prescription for muscle strength and hypertrophy in healthy adults: a systematic review and Bayesian network meta-analysis. British Journal of Sports Medicine, 57(18), 1211–1220.
https://bjsm.bmj.com/content/57/18/1211
3. Moesgaard L et al. (2022). Effects of Periodization on Strength and Muscle Hypertrophy in Volume-Equated Resistance Training Programs: A Systematic Review and Meta-analysis. Sports Medicine, 52, 1647–1666.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35044672/
4. West SW et al. (2021). More than a Metric: How Training Load is Used in Elite Sport for Athlete Management. International Journal of Sports Medicine, 42(4), 300–306.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33075832/
5. Impellizzeri FM, Marcora SM, Coutts AJ. (2019). Internal and External Training Load: 15 Years On. International Journal of Sports Physiology and Performance, 14(2), 270–273.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30614348/

Jó pihenést, feltöltődést és inspiráló nyári olvasmányokat kívánok! 📖

Aki pedig még velem együtt tartja a frontot vizsgáztatás szempontjából, annak további kitartást kívánok a hátralévő időszakra! 🤞🏻