19/09/2026
Van, amikor a legjobb ászana: egy másik ászana. 😄
Na, most én tanulom a leckét.
Körülbelül két hete érzem, hogy valami nem stimmel a jobb térdem környékén. Eleinte próbáltam a klasszikus jógisztikus módszert:
„Figyelem a testem jelzéseit.”
…majd még egy kicsit figyeltem.
…aztán még egy kicsit.
…majd végül elmentem az orvoshoz. 😂
Kiderült, hogy Baker-cisztám van. Kaptam gyulladáscsökkentőt/fájdalomcsillapítót, és most türelmesen várom a javulást, amire 2–3 hetet mondtak.
Na, a türelem. Az már egy haladó ászana. 😄
Addig is gyakorlok. Csak nem mindent, és nem ugyanúgy.
Ez a kép például egy korábbi gyakorlásból való. Most ezt az ászanát a jobb térdem miatt nem csinálom.
És pont ez a lényeg.
Nem mindig elég az, hogy „majd kevésbé mélyre megyek”. Van, amikor az adott mozdulatot egyszerűen elengedjük, és keresünk helyette egy másikat.
Lehet módosítani.
Lehet lassítani.
Lehet másik ászanát választani.
És lehet azt mondani:
„Na, ezt most nem.”
Ha egy mozdulat éles fájdalmat, zsibbadást vagy bizsergést okoz, esetleg fokozza a panaszainkat, akkor visszaveszünk. Figyelünk. Módosítunk. Ha kell, megállunk.
Ez nem kudarc.
Ez is jóga.
Mert az ahimszá, a nem-ártás, nemcsak arra vonatkozik, hogyan bánunk másokkal.
Magunkkal is így bánunk. 🤍
És azért van egy hosszú távú tervem is. 😂
Én ilyen „öregasszony” szeretnék lenni!
Hajlékonyan, kíváncsian, jókedvűen, lehetőleg még mindig a matracon.
Szóval most nem hősködöm.
Gyakorlok, amennyit és úgy, ahogy a testem most engedi.
A többit pedig… kivárom.
Mert hát:
a türelem egy haladó ászana. 😄🌿
Te észreveszed, ha változtatnod kell?
