Fradi Múzeum

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



1972. július 12-én a Megyeri úton volt az 1971/72-es szezon kupadöntője (MNK) a Ferencváros és a Tatabánya csapatai között. A Fradi Vépi Péter és Albert Flórián góljaival 2:1-re győzött, így akkor 11. alkalommal hódította el a Magyar Kupát, amelynek serlegét már jól ismerjük, most azt mutatjuk be, hogy 54 évvel ezelőtt a játékosok milyen érmet kaptak a győzelemért.

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



Biztos van, aki még emlékszik 2012. május 13-ára, amikor egy vasárnap délután izgatottan vártuk a híreket Dániából. Nem azért, hogy bármi bűzlött volna ott, sokkal inkább, mert akkor játszotta a KEK-döntő visszavágóját női kézilabda csapatunk Viborgban, a helyi sztárcsapat ellen. Egy héttel korábban Dabason csupán egy gólos előnyt sikerült kiharcolni, mivel az eredmény 31-30 lett. Éss láss csodát, ugyanez az eredmény ismétkődött meg a viborgi katlanban, ezzel a Kupagyőztesek Európa Kupájának 2012-es győztese az FTC lett. Az Elek Gábor irányította együttes akkor ebben az összeállításban lépett pályára:

Abramovics - Kovacsicz (6), Tomori (2), Szucsánszki (6), Szamoránsky P. (5), Zácsik (4), Szarka (1). Cserék: Pastrovics, Cifra, Zsivkovics (4), Such, Deáki (1), Szádvári (2).

A klub történetének harmadik KEK győzelméért járt ez a szép serleg.

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



1988-ban ünnepelte az MTK az alapításának a centenáriumát. Ebből az alkalomból úgy gondolkodtak, hogy megidézik a régi magyar-osztrák futballtornák hangulatát, így a Fradi mellett meghívtak két osztrák csapatot, az Austria Wien-t és a Wiener SC-t, hogy egy villámtorna keretében vetélkedjenek az MTK centenáriumi kupájáért. Augisztus 3-án a Fradi 2:0-ra legyőzte az Austria, míg az MTK 1:0-ra a WSC csapatát, másnap tehát magyar örökrangadó döntött a tornagyőzelemről. Arról a tornagyőzelemről, amely végül a házigazdáké, az MTK-é lett, miután a döntőben 2:1-re győztek. Az akkor vesztes Fradi sem maradt serleg nélkül, hiszen az ünneplő klub a II. helyezettnek is ajánlott fel egyet.

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



Egy kupa, amely csak a nevében kupa, legalábbis a rajta levő felirat tanúsága szerint. A formáját tekintve inkább egy emlékdíj, amelyet az Agrárszövetség ajánlott fel az 1990. március 7-én az Üllői úton rendezett Ferencváros-Ungvár nemzetközi barátságos labdarúgó mérkőzés győztesének. Minthogy itt bemutatjuk, ebből könnyen kikövetkeztethető, hogy ez a győztes a Ferencváros csapata lett, amely azon a napon 3:1 arányban győzött. A Rákosi Gyula által irányított Ferencváros összeállítása
Józsa – Nagy Sándor, Simon T., Limperger, Keller – Nagy Zs., Szeibert, Vaszil, Kincses – Dzurják, Fonnyadt
volt, a gólokat Nagy ZS., Szeibert és Dzurják szerezték.

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



Ma bemutatjuk a Dr. Nyers Ferenc utánpótlás labdarúgó örökös vándordíjat, amelyet 1992-ben az FTC Sportlétesítmények alapított.

Több kérdés is felmerül, az első ki is volt dr. Nyers Ferenc. A válasz: a 70-es években a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) főosztályvezetője, az FTC elnökségi tagja, akit 1973 óta az FTC „pénzügyminiszterének” tekint***ek. A klub elnökségében a gazdasági ügyek, az anyagi ösztönzés, a külföldi kapcsolatok felelőse volt. Sok ötletet adott az állami sportirányításnak, amelyekkel segít***e a labdarúgás anyagi ösztönzési rendszerének korszerűsítését. MÉM főosztályvezetői minőségben felügyelte az FTC Sportlétesítmények munkáját.

A válaszban benne volt a többi felmerülő kérdésre adható válasz is, azaz mi köze volt az FTC Sportlétesítményekhez és a labdarúgáshoz.

1992 július 27. és augusztus 2. között rendezték meg a Népligetben a labdarúgó Utánpótlás Alapítvány hagyományos nemzetközi labdarúgótornáját, amelyen 48 csapat vett részt, a küzdelmekben az 1975,1977,1979 és 1981-ben született korosztályok fiataljai versengtek a díjakért. Az FTC, az MTK, a Kispest-Honvéd, az UTE, a Vác FC-Samsung, a Vasas, a Bp. Diák SE, a REAC, az RTK, a Rába ETO, az Ikarus, az Érdért és a Tessedik SE mellett többek között a szlovák ifjúsági válogatott, Dél-Izrael válogatottja, az olasz Cesena, a Dinamo Moszkva, a Parma ifjú focistái is küzdöttek a nem kevesebb, mint negyvenegy serlegért, amelyek egyike volt a most bemutatott vándordíj.

Egykori bajnokainkra emlékezünk.



95 évvel ezelőtt, 1931. augusztus 24-én született egykori szakosztályunk egykori klasszisa, az evezős Kemény Imre.

1947-ben kezdett el evezni a sportág nagy múltú és hírű egyesületében, a Hungária Evezős Egyletben, amely klubot egy év múlva politikai okokból betiltották és feloszlatták. Így Kemény Imre a 1949-től a Munkás Testedző Egyletben (MTE) folytatta az evezést. 1950-ben újra váltott, a Budapesti Vörös Meteor SK-ban lapátolt, ekkor nyerte élete első felnőtt bajnokságát kormányos kettesben. 1953-tól a sorkatonai szolgálata alatt a Honvéd Flottila SE színeiben versenyzett, majd a leszerelése után 1955-től 1961-ig visszatért a Vörös Meteorhoz. Ebben az időszakban már számos nemzetközi sikert ért el, amelyek közül a legjelentősebb az 1956-os Bledben rendezett Európa-bajnokságon nyolcasban elért harmadik helyezés volt. Sportpályafutása utolsó éveiben, 1962 és 1964 között volt az FTC sportolója, ahol addig is veretes bajnoki eredménysorát további hét magyar bajnoki címmel gyarapította, így a teljes pályafutása alatt összesen húsz magyar bajnoki címet nyert.

1964-től a civil életben dolgozott, a vízre 1979-ben tért vissza, természetesen az oldboyok közé, ahol további harminc évig, 2009-ig (78 éves koráig!) versenyzett. A FISA nem hivatalos masters világversenyein 25-ször lett győztes, kétpárevezős, négyes és nyolcas hajóegységekben.

Hosszú életet élt, földi pályafutását 2024. május 11-én fejezte be.

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



A Fradi Múzeum elsősorban a ferencvárosi futball relikviáit gyűjti, ám mivel a klub sem csak a futball szakosztályból áll, ezért törekszik arra, hogy lehetőség szerint minden szakosztály történetéből legyen tárgyanyaga. Most épp egy kerékpáros serleget mutatunk be, amelyet a felirat tanúsága szerint 2009. augusztus 8-án Balmazújvárosban nyert meg 60 km-en a hármas csapat országos bajnokság első helyezett csapata. Majdnem minden ott van ezen a felraton, csak az hiányzik, hogy ez a csapat az FTC volt, amelyet Berkesi András, Müllner Zoltán és Simon Balázs alkotott.

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



Ma egy valódi kuriózumot mutatunk be. Egy olyan serleget, amely egy soha addig és azóta sem volt mérkőzés emlékére készült. Ez a mérkőzés 1988. június 19-én volt Esztergomban a Napsugár SC - és az FTC öregfiúk csapatai között. Ebből még nem következik a kuriózum, az az volt, hogy a Napsugár SC név milyen csapatot jelentett, mert ilyen néven a római katolikus papok válogatottja futott ki a pályára. A jótékony célú mérkőzés bevételét az egy évvel korábban tragikusan elhunyt Pusztai László családjának ajánlották fel. Nem voltak kevesen, 4000 néző tekint***e meg a mérkőzést. A papok válogatottját a nagy fradista Lipp László szervezte, abban két ma már püspökké lett pap is játszott, Kiss-Rigó László és Udvardy György. A Fradi sem tartakékolta nagyjait, az öregfiúk csapatban fellépett Albert Flórián, Fenyvesi Máté, Géczi István, Szőke István és Mucha József is.

A közönség élvezte és a végén percekig tartó vastapssal jutalmazta a játékosok teljesítményét. Az eredmény 8-2 lett a Fradi-öregfiúk javára. Bár az eredmény nagy Fradi-fölényt mutatott, a Napsugár is rendkívüli elszántsággal. időnként tetszetősen játszott, korántsem voltak alárendelt szerepben.

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



Ma újra nem a szokványos sportserlegek közül mutatunk be egyet. Nem szokványos, mert a sportserlegek döntő részben fémből készülnek, porcelánból ritkábban. Hogy tudható legyen, ki, miért és mikor adta illetve kapta, egy informatív "nyakláncot" kapott a serleg, amely minden vele kapcsolatos minformációt tartalmazott. Olvashatjuk, hogy egy ifjúsági birkózóverseny után kapta 1974-ben, 1975-ben és 1976-ban az FTC csapata, így végleg a birtokába került a Pest Megyei Hírlap által felajánlott vándordíj.

Szent István ünnepe és a Fradi.

Ünnep van ma, nemzetünk egyik legrégebbi ünnepe. Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Uralkodása idején I. István király még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Az ünnepi dátumot Szent László király t***e át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emelt***e I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint
Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásukkal volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. Az egyetemes egyház nevében 1686-ban, XI. Ince pápa nyilvánította szentté Istvánt.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkent***e az egyházi ünnepek számát, a Szent István-nap kimaradt az egyetemes ünnepek sorából. Később Mária Terézia ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvet***e. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

István eme ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vit***e oda menekülése során. A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg újra a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.

Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását.

A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent Istváni (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.

Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra vitték. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.

A kommunista rendszer számára ez az ünnep sem vallási, sem nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ugyanakkor a teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem merték vállalni, ezért, ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább az ideológiájukba ágyazottan újították azt meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltették. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a "Népköztársaság ünnepévé" is nyilvánította.

A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja azonban csak 1991-ben történt meg, amikor az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek (március 15., augusztus 20., október 23.) közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

Hivatalos sporteseményeket sokáig nem rendeztek ezen az ünnepnapon. Az első jelentősebb sportesemény, aminek a Ferencvárosi Torna Club – szinte természetesen – részesévé vált, az 1922-ben rendezett Magyar Kupa döntő megismétlése volt, ahol csapatunk a Hungária körúton az UTE együttesét győzte le 1:0 arányban.

Tíz esztendő múltán, 1932-ben Bécsben vendégszerepelt a Ferencváros az ünnepen, ahol sajnos nem ünnepi eredményt ért el, hiszen 4:1-re kikapott az Austria csapatától. Egy év elteltével jött a javítás, ezúttal Temesvárott, ahol a helyi Kinizsi együttesét 8:1-re győzte le a Fradi.

1922. augusztus 20-a óta a Fradi a mai napig 20 hivatalos mérkőzést (ezen kívül 12 edzőmérkőzést) játszott ezen a szép ünnepen. A 20 mérkőzés összesített mérlege 10 győzelem, 4 döntetlen és hat vereség volt. A 20 mérkőzésből 14 volt hazai, 6 nemzetközi. A hazai mérkőzésekből 8 bajnoki volt, 4 magyar Kupa (ezekből 3 döntő) és 2 egyéb díjmérkőzés, a nemzetköziek közül pedig 5 díjmérkőzés és 1 barátságos találkozó volt. A fentiekből az következik, hogy a ma este Törökországban rendezett EL-playoff mérkőzésünk nemcsak a 21. hivatalos mérkőzés lesz ezen az ünnepen, hanem a Fradi történelmének első nemzetközi kupa-, egyben tétmérkőzése is lesz. Kívánjuk, hogy játékosaink ma úgy küzdjenek Trabzonban, hogy eredményükkel emelni tudják a mai ünnep fényét, minden értük szurkolónak határtalan örömet tudjanak szerezzni.