Solaris 2525 Sailing Team

Hmmm…
Mire is jó egy hosszú hétvége?
Hát hogy két rendezvényen is ott tudjunk lenni!
Csütörtök, augusztus 20.
Hagyományosan anyakikötőnk, a Balatonfüredi Yacht Club családi napjának (is) az időpontja!
Kiváló hangulatú, gyermekzsivajjal teli, szuper rendezvény! Nem mellesleg, “komoly” kihívásokkal, versenyekkel teletűzdelve!
A közös főzés, süti-sütő verseny, csak hab a tortán!😁
A rendezvény egyik pontja a nagyhajós túra futam, ahol a hajókra bárki felülhet!
A Solaris is fullra tele lett, hiszen párom (életében először jött velem “versenyre!” ) mellett további négy vendéget (Tóbi Andreát, Bócsi Emmát, Eschebach Liliánát és Dr. Apay-Nemes Zoltánt) köszönthettük a fedélzeten!
Ez a futam - bár a versenyszabályok érvényesek - inkább egy jóízű együttvitorlázás, bár bizonyos vitorlázók szerint, ha a Balatonon két vitorlás egyidejűleg a vízen van, az már verseny… És ebben azért van valami…🤷‍♂️🤣
A szél nem elhanyagolható… 17-18 csomó a kikötőben!
Bár Emma és Liliána a BYC FEVA versenyzői, tehát jobb vitorlázók mint én, a biztonság az első!
A fővitorlánkat csökkentve, mellényben indulunk ki a rajtra!
Örömmel látjuk, hogy két katamarán (a Forestay és a Ribstory ) is csatlakozott a mezőnyhöz, így igazán látványos lett a felsorakozott hajók sora!
Nem is győztük kapkodni a fejünket, hogy micsoda tempót repültek ezek a hajók! Pazar látvány volt!
De akkor figyeljünk a saját rajtunkra!
A táv Füred - Paloznak - Tihany - Füred…
Bár itt nincs 3 perces szabály - tehát akár spi-vel is rajtolhattunk volna - elő se vettem a spi-t…
Jobb a békesség és nem akartam leltárhiányt a futam végére…
Meg ugye itt a Főni is… Hátha máskor is eljön velem…
De gyönyörűen meglódult a hajó a bőszélben!
Kifejezetten jól tartottuk a pozíciónkat a reffelt grósz ellenére!
Persze voltak bevállalós hajók is, akik dagadó bőszeles vitorlákkal rohantak, de mi csak gyönyörködtünk bennük…
Ennek - mármint a reffelés - ellenére a YS csoportunk első hajójaként vettük a paloznaki jelet!
Innen viszont kicsit szigorodott a helyzet, mert a még mindig friss szélben éles menet következett Tihany felé!
De mit ne mondjak?
Úgy ülte ki a csapat a hajót, ahogy az a nagykönyvben meg van írva!
A két ifi lányunk az orron végig csacsogott, de a fordulóknál profi módon segít***ek!
És a felnőttek is!
Kiváló kis csapat alakult, akik mosolyogva élvezték a száguldást! Sőt! Időnként a felcsapó hullámokat is!
Igazi örömvitorlázàs volt, főleg, hogy ellenfeleink mögöttünk voltak!
Eddig rendben vagyunk, de hol a tihanyi jel?
A kormányosin elhangzott, hogy Öreg-tihany előtt…
A korábbi BYC-es versenyek alapján megyek, de arra nem látunk se bóját, se motorost… Még a fiatalok éles szeme sem, nemhogy az enyém…
De hát semmi gond, megyünk kijjebb…
Ebből a szögből látok egy bóját a Hajógyári-öböl felé, de az nem lehet a miénk (több verseny is volt a térségben, gondoltam azoké lehet…)!
Már egész közel voltunk a félszigethez, de bója sehol…
Üldözőink viszont nem jöttek ki a mi magasságunkra, hanem bizony arra a jelre tartanak…
Püff neki…
Gyors forduló, irány arra!
Mindkét ellenfelünk előttünk veszi a jelet…
Hát, szépen eladtuk az előnyünket…
Próbálom menteni a helyzetet, kireffelünk!
Robogunk utánuk, de a befutóig nem sikerül lefaragnunk a hátrányt…
3. hely…
De - annak ellenére, hogy egy első helyet dobtam el - mosolygott a csapat!
És én is!
Hihetetlen jót vitorláztunk!
Ahogy én láttam, mindenkinek nagyon tetszett ez a nagyszeles rohanás!
Mindenkinek fülig ért a szája a fedélzeten!
Ilyen egy jó túraverseny! Nem az számít, hogy nyertél-e vagy sem, hanem hogy egy jót vitorláztál!
A parton meg várt a többi móka-kacagás!
Köszönöm a csapatnak a remek hangulatot, az ügyes támogatást!
A gyerekek mentek a további versenyekre - sőt, a Forestay fedélzetén rohanhattak is egy-egy kört az arra vállalkozók! - mi pedig élveztük a klub közösségi életét!
Este pedig közösen néztük meg a BYC mólójáról a tűzijátékot!
Köszönöm BYC, hogy a közösség tagja lehetek!

Mivel szombaton Lellén, a X. Lelle Kupán volt jelenésem, pénteken átvitorláztam a BL YachtClub and Apartments - Balatonlelle kikötőjébe, ahol régi ismerősként fogadtak!
Mivel az ezen a versenyen “örökös” társam, Hadarics Peti most lemondta a részvételt, így Hanti Ildivel adtuk be a nevezésünket!

A megszokott, pofás nevezési ajándék - BL hímzésű törülköző, toll, kulcstartó - és az ugyancsak megszokott kedvesség várt minket a nevezésnél, mind a rendezőség, mind a kikötő vezetése részéről!
Itt is otthon vagyunk…

Reggel kemény szél fogad… Nézem a műszert… Bizony 20 csomó feletti ráfújások! No, Ildi, fel kell kötnünk a gatyát!

No de a kormányosi elött szendvicsek, pogi, frissítő várt minket!
Mint kiderült, 5 db YSIII-as hajó nevezett, köztük 3 B25-ös!
És a Jeva sem kutya, hiszen elképesztő tempóban fejlődnek!
Szóval nem lesz egyszerű…
Gondolkodom rajta, hogy itt is reffelve induljak… De a spi gondolatát eleve elvetem ebben a szélben…
A rajt 10:30-ra van kitűzve…
Azonban a kihajózással vannak nehézségek, ugyanis hiába kotorják a csatornát szinte állandóan, a durva szél okozta hullámzás hamar újabb buckákat képez…
De a rendezőség és a vitorlázók összefogásának köszönhetően mindenki időben kiér a rajtvonalra!
A szél valamicskét mérséklődött… Úgy 15 csomó körül fúj… Nem reffelünk!
Ildi kinevetne, ha ezt javasolnám… Meg se kockáztatom!
Ellenben a spi-t nem kötöm be!
Leutóbb, amikor Ildivel spi-t húztunk, abban maradtunk, hogy ő az érzékeny könyökével olyan 7-8 csomós szélre van hitelesítve a foredecken…
A pálya Lelle - Révfülöp - Szepezd - Lelle.
A rajtot szépen kaptuk el, beállva két, szép nagy hajó fölé, akiket aztán szépen meg is ettünk!
A Phoebus előttünk… De a rajtjel előtt is! Korai rajt… Már fordulnak is vissza…
A Pepito délebbre. Bár lassan, de megyünk el… És magassági előnyünk is van!
Komoly hullámok jönnek és fúj rendesen!
Ildi shottol rendületlenül!
És a Solaris meg is hálálja erőfeszítéseit, mert nagyon szépen megy…
Úgy 100 métert verünk a Pepito-ra a jelig!
Itt az első gondolatom az volt, hogy húzom tovább északra a csapást mielőtt fordulunk, de mindenki azonnal fordult a bójánál… Így mi is…
A Pepito viszont feljebb ment, aminek az lett az eredménye, hogy amikor mi belekerültünk egy gyengeszeles zónába, ők ránk rohantak az északon fújó friss szélben…
Ha így marad a szél, bizony itt spi lesz Lelle felé…
Átadom a kormányt Ildinek és előremegyek bekötni a spi-t…
Innen kezdve Ildi viszi a hajót!
Korrigálnunk kell északra…
Még pont elcsúszunk a Pepito elött, így csoportunk első helyén vesszük a jelet.
A szél úgy 10-12 csomó, de csúnya szélcsíkok vannak elöttünk, ami akár 17-18 csomós ráfújás is lehet…
Nem akarok kockáztatni… A spi marad a helyén…
A jel után a Pepito topgenua-t húz…
Azzal gyorsabbak, mint mi, de nem jelentősen!
A mi előnyszámunk jobb, szóval nekünk a győzelemhez elég, ha szorosan mögöttük befutunk…
De aztán meglátjuk, hogy jön elő a Barca náluk… Az a vitorla 10%-al nagyobb, mint az én spi-m…
Bátor húzás… Én még bízom benne, hogy nem lesznek sokkal gyorsabbak, mert más szögön kell menniük, de ez nem jött be… Sokkal gyorsabbak…
Jön a kormányos utasítása: spi!
No jó, könnyű azt mondani…
Előre botorkálok a hullámzásban, a vizes decken…
Minden a helyén, mehet!
Szépen kiáll a spi, de “rohannom” is kell hátra a shottokhoz…
Meglódul a hajó… A távolság már tán nem növekszik… De még nem a befutóra tartunk, kell még egy halz…
A Pepitonak ez egyszerűbb a genakkerrel, így gyors is…
Nekem viszont megint előre kell “szaladnom” a 12-13 csomós, pöffös szélben, miközben Ildi hősiesen küzd a shottokkal és a kormánnyal…
De megvan a halz!
Robogok hátra megint!
Ez sajnos nem 5-6 másodpercig tartott, mint fénykoromban, de Ildi hihetetlen precízen vitte addig is a hajót! Gyönyörűen áll a spi!
Robogunk!
De nem tudunk eléggé ráfutni a Pepito-ra…
54 másodperccel lemaradunk a dobogó legfelső fokáról…
De Ildi mosolyog!
Be se akar menni a kikötőbe, ha már egyszer megkaparintotta a kormányt!
Mászok előre leszedni a spi-t… A széllökések megint elérik a 17-18 csomót…
De megküzdök a vitorlával, betuszkolom a helyére!
Ildi élvezi a robogást, így megteszünk jópár kört, mielött leszerelnénk…
Irány a kikötő!
A lellei versenyekre is jellemző a kiváló hangulat!
Mondjuk a Karsai Gábor vezette rendezői gárda meg is tesz mindent ezért, ahogy a kikötői csapat is!
Jókat beszélgettünk míg vártuk az eredményeket!
A dobogón ismét szuper ajándékok vártak minket, ahogy az itt természetes!
Gratulálunk mindenkinek, aki eljött erre a versenyre, kiemelten a dobogósoknak!
Köszönet a rendezői gárdának (Gábor, Timi, Orsi, Tamás) és a kikötő teljes személyzetének!
És köszönöm Ildi a türelmedet, munkádat, hiszen folyamatosan dumáltam, amíg te a hajót vitted! És kiválóan vitted!
Ha picit bevállalósabb lettem volna, lehetett volna picit szebb az érmünk színe, de bennem fikarcnyi hiányérzet sincs!
Köszönöm a munkádat!
Ami a legfontosabb, hogy ismét jól éreztük magunkat!
Igaz, innen még volt egy hatórás utam hazafelé, de az ilyen versenyekért megéri elmenni akár a világ végére is!

Újabb hétvége, újabb verseny!
A BAHART Regatta 4. állomása várt, Szemesen…
Szemes nincs közel, főleg, hogy az elektromos hajtásnak - illetve inkább az akksik kapacitásának - bizony korlátai vannak. Volt már olyan, hogy a reggeli indulást követően lekéstük egy lellei verseny rajtját…
No, ezt elkerülendő, egy laza négyórás úttal pénteken délután átvittem a hajót…
A kikötőmester segítőkészen fogadott és meg is volt a helyem!
Reggel csatlakozott hozzám rég nemlátott ex-Solaris versenyzőm, Erdélyi Kriszta, aki több màs ex-Solaris versenyzőhöz hasonlóan felsőbb osztályba igazolt, de örömmel jött ismét velünk!
A rendezők ismét mindent megt***ek, hogy jó hangulatban várjuk a versenyt!
Sorban jöttek a barátaink és izgatottan néztük és vitattuk meg az előrejelzéseket.
A kiírás szerint két pálya volt. A rövidebb a Szemes - Lelle-Révfülöp-Szemes, míg a hosszabb a Szemes - Boglár - Zánka- Szemes távot jelent***e.
A kormányosi értekezleten még nem tudtuk meg, hogy melyik pályát kell futnunk…
Nyár, 11 órai rajt, hőség, minden előrejelzés szerint leálló szél… Az pedig be szokott jönni… Lásd még: Kékszalag…
Tuti a rövid pálya lesz az…
Kellemes, 7-8 csomós szélben közel 60 hajó hagyta el a kikötőt, köztük 15 YSIII-as is!
Komoly mezőny… Windy, Lidércke, Pepito, Vagány, Jeva… Mind-mind veszélyes!
Bőszeles rajtunk lesz, 3 perces szabállyal…
Kriszta profi! Bár évekkel ezelött volt a Solaris fedélzetén utoljára, otthonosan mozgott.
Majd jött a rádió üzenet: Hosszú pálya!
No, ez nem lesz mókás…
Próbáltunk tiszta rajtot venni, de megint beütött a bőszeles rajt átka, amikor szépen lerajtolod a mezőnyt, majd a lehagyott nagyobb jószágok szépen betakarnak…
Most is ez történt…
A Pepito ügyesen csinálta - Simó Béci nem ma kezdte a szakmát…🤷‍♂️😁 - azonnal kiváltottak délre, így tiszta szélben indulhattak meg.
A Windy mellettünk, elöttünk.
3 perc elteltével már húzta is Kriszta a spinket!
Gyönyörűen állt ki, de a hátulról jövő hajók zavartak…
De finom kis csatákkal szépen kezeltük a helyzetet!
A Windy takarásán nem tudtunk áttörni, de a csodafegyverünk - spi 60 fokon…- megint segített!
Fölé ugrottunk a Windy-nek és szépen sikerült ellépnünk!
A Pepito viszont messze elöl, a Barca alatt… A Lidércke hatalmas magenta vitorlája ott van északon. A Vagány sincs messze!
A szélirány lengedezett, de remekül kezeltük le ezeket! A szélerősség is erősen ingadozott! Hol alig 3 csomó fújt, hol rádudált 10-12 csomóval. Majd megint beesett…
De szép tempót mentünk!
Tartottuk a Dolce Vita és két H-boat tempóját!
A Pepito és a Lidércke is genakkert használt, ami nem volt ideális számukra!
Mi viszont szépen mentünk a spi alatt és apránként mentünk rá a vezető Pepitora, akik élesebb menetre kényszerültek…
A tempónk többször is 5 csomó felett!
A boglári jel elött már csökkent a szél, össze is torlódott a mezőny!
Egy óra alatt ideértünk!
Mi utolértük a Pepito-t! A bójánál így vezettük a YSIII-as mezőnyt!
Itt viszont elfogyott a szél…
Akik jöttek a jelre Lelle felől, még becsúsztak, de pár méterre a bójától már több hajó is lógó vitorlákkal, kormányképtelenül állt…
Ebben a semmi szélben még rá tudtunk verni pár métert a Pepito-ra, de a tisztes előnyünk a többiekkel szemben semmivé vált…
Míg mi kerestük a szelecskéket, vette a jelet a Windy, a Lidércke a Vagány és a Jeva is.
No, innen akkor új verseny indul!
Rendben, de ahhoz szél is kellene… De az csak helyenként és kizárólag csíkokban volt!
Az egyik ilyen csíkon elcsúszik a Pepito északi irányba… Egy másikon meg a Windy vissza, Lelle felé…
Mi meg ott állunk mindkét szélcsíktól 10 méterre, de egyiket sem érjük el…
Szóval innen kellene Zánkára átérni? A kütyü szerint - attól függően, hogy 0,3 vagy 0,5 csomóval haladtunk éppen - úgy 7-8 óra!
És onnan még ugye Szemes…
A jelnél semmi információt nem kaptunk az esetleges rövidítésre vonatkozóan, pedig a kiíràs szerint bármely jelnél és akár csoportonként is lehet!
Nem aggódunk, mert ha a bójasorrend számít a végén, az nekünk tökéletes, hiszen ott vezettünk!
De ha hír nincs, akkor versenyezni kell tovább!
De kínkeserves a menet!
Hőség… Minden hajón kókadozó vitorlák és emberek…
A Pepito messze északon, de mi - amikor tudunk haladni - egyenesen a jelre tudunk menni!
De hosszú-hosszú percekig csak állunk!
Egyre több rádióüzenet jön a többi hajókról a feladásról!
Azt már látjuk, hogy innen Szemesre nem érünk vissza! Sőt! Még Zánkát sem érjük el!
Mivel semminemű információt nem kapunk, felhívom a rendezőt, hogy van-e valami híre…
Mondja, hogy igen, rövidítés mindhárom(!) csoportnak Zánkánál!
Érthetetlen! Ha egy YSI-es hajónak rövidíteni kell Zánkánál, akkor egy YSIII-as hajónak szinte esélye sincs elérni oda!
A szintidő 17:00… 4 óra van… A kütyü szerint vagy 2 óra Zánka… És 0,3 a tempo…
Itt szenved mellettünk a Lidércke is..
De valamicske bríz jön…
Már húzza is Kriszta a spi-t!
A Lidércke figyel és azonnal húzzák a magentát ők is!
Meglódulunk!
0,6… 0,7… Majd a szédületes 1 csomó!
Majd megint beesik…
Ezt játsszuk el számtalanszor…
A Lidércke elmegy elöttünk, keresztben. De mi jobb szögön tudunk menni!
Nézünk északra… A Pepito halad…
Be tudnak futni? Ilyen messziről még nem tudjuk megítélni…
A többi hajót nem ismerjük fel…
Tán mintha a Jeva jönne délről… Mint elmondták, ők 2 perccel csúsztak le a befutóról!
A tempó lassan épül! Van, hogy akár 2 csomó is van.
De a kütyü szerint késésben vagyunk… Amikor leállítom a trackert -17:00-kor - 12 percet mutat a jelig…
A Pepito beért… Mint kiderült, a Windy is alig két perccel a szintidő lejárta elött!
De 13 YSIII-as hajó nem érte el Zánkát!
Spi le… Motor indít!
Messze van innen Szemes!
“Természetesen” a parti programokat - többedmagunkkal - lekéssük!
Se a mindig érdekes előadásra nem érünk oda, se a kvízre…
Bosszantó, mert ezek szuper extrái a BAHART Regattáknak, melyek így kimaradtak!
Ahogy kimaradt sok jó beszélgetés is, mert a feladó hajók zöme (és ez a teljes mezőny 2/3-át jelenti!) elindult haza!
És akkor jött a hidegzuhany! Kifüggesztették az eredményeket!
A YSIII-as mezőny 13 hajója DNF-et kapott, pedig a kiírás lehetővé t***e a bójasorrend figyelembevételét is!
Tehát simán lehetett volna az első és második a két Zánkát elérő hajó, míg a további helyezések lehettek volna a boglári bójavétel szerint!
Ennyi elkeseredett véleményt még nem hallottam ezen a sorozaton!
És akkor kaptunk még egy pofont!
Itt volt ugyanis a földvári pályaverseny eredményhirdetése is, ahol a dobogós csapatok - a többi futam dobogósaitól eltérően - nem kaptak olyan pódium ajándékokat, amelyet megszoktunk!
Lehet, hogy eddig el voltunk kapatva, de eddig olyan nem volt, hogy a dobogón szinte üres kézzel álljunk!
Csak összevetésként… A földvári túrafutam után kaptam egy üveg Chivas Regalt, egy palack pezsgőt, egy komoly Natur Cleaning csomagot és F. Tóth Gábor csodás Balatoni vitorlák könyvét!
Itt? Egy folyékony szappant…🤷‍♂️😢
Jómagam nem iszom, tehát abszolút nem érdekel se a whisky, sem a pezsgő!
De az a futam ugyan olyan súlyú volt, mint az elötte vagy utána következő!
Az pedig, hogy - ismerve a Balatont! - elküldtek minket a hosszú pályára, az kész kiszúrás!
Igen, elhangzott olyan vélemény is, hogy a rövidebb pályán se értünk volna körbe…
Hmmm…
A tracketem szerint Lelle előtt 5 csomó feletti sebességem volt, hátszélben!
Tehát ha onnan megyünk Révfülöp felé, akkor elég jó eséllyel felértünk volna!
De ha nem, akkor is, onnan “csak” haza kellett volna jönni Szemesre!
Ha nem érünk be? Semmi gond! Akkor is már Szemes előtt vagyunk, percek alatt kikötünk!
És mi volt ehelyett?
Álltunk Boglár előtt a semmiben!
Majd elküldtek Zánkának a semmi szélben, a forróságban!
Így kétszer kellett volna átszelni a Balatont, amire semmi esély nem volt!
Érdekes módon Alsóörsön - bárminemű tájékoztatás nélkül! - befuttatták a mezőnyt Füred elött, annak ellenére, hogy a mezőny nagyrésze szintidőn belül befutott Alsóörsön! (Ezzel nekem csak egy helyezési pontomat vették el…)
Itt, a DNF 16 büntetőpontot ért…
Ezzel bizony jelentősen befolyásolták az összetett eredményt is!
Bár - ejtővel számolva, ami Boglár után érvényesülne - holtversenyben vezeti a Solaris az összetett eredménylistát, de úgy döntöttem, nem fogok elmenni Boglárra!
Fáj leírnom, mert szeretem ezt a sorozatot, de olyan érzésem alakult ki, mintha szövetségi versenyen lettem volna, ahol a YSIII-as hajók nemigen szokták megkapni a tiszteletet…
Pedig itt is 7 órát voltunk vízen!

Eddig idén három helyszínen volt BAHART Regatta futam…
A Solaris ott volt mindegyiken!
Alsóörsön volt az érthetetlen rövidítés…
Földvár második napjának értékelése nem volt méltó a rendezvény hagyományaihoz…
Szemesen meg minden összeomlott… Hibás versenyvezetői döntés a pályáról, hibás döntés a minden csoportnak Zánkához kiírt rövidítéssel (a boglári YSIII-as rövidítés helyett) majd a parti rendezvények lekésése…

Ez már sok…

Igazán sajnálom… Tényleg emberfeletti munkát tesz bele a szervezői csapat!
Le a kalappal érte!
De végül is nekünk, versenyzőknek kell jóléreznünk magunkat, ami idén sajnos nem sikerült felhőtlenül…
Majd figyelésen leszek jövőre…

És igen, sajnálom, hogy így kihagyom az Eurakvilo jótékonysági futamot, mert több alkalommal is meggyőződhettem arról, hogy mekkora örömöt is tudunk szerezni a betegségükkel küzdő gyerkőcöknek és családjaiknak!
De biztos vagyok benne, hogy az utolsó futamon is lesz vagy 60 hajó, így minden gyermek élvezheti a vitorlázás örömeit a Solaris nélkül is…

Jó szelet, jó versenyzést Bogláron!

Olyan régen volt már a Kékszalag, menjünk már versenyezni!🤣
A B25 osztály soron következő ranglista versenye a Timu Emlékverseny!
Nagyon szeretjük a Tihanyi Hajós Egylet versenyét! Nem véletlen, hogy mindig ranglistaversenyünknek választjuk!
Igen ám, de egyrészt változott az időpontja, illetve azon túl is szombatról vasárnapra került a verseny, másrészt a szövetség - alapjában érthető, de nem kellően átgondolt - intézkedése, mármint az aktivitási követelmények elengedése, sok versenynek bet***e a kaput…
Azt megértem, hogy mentesüljenek a komoly merüléssel rendelkező hajók, mert valóban, több kikötőből is nehézséget okoz a kihajózás. No de egy B25-nek még nem!
Így viszont - mivel úgy sem számít az aktivitás szempontjából - csak 3 db. B25 jelent meg a rajtvonalon…
Mivel a Solaris az egyetlen hajó a B25 osztályban, amelyik eddig minden ranglistaversenyen indult, nem hagyhattuk elporladni ezt a kitüntető pozíciót!
Nekem sem sikerült a vasárnapi napra csapatot verbuválni, így felvet***em Rutai Andinak, hogy viszek pár lelkes THE-es gyerkőcöt!
Annak rendje, módja szerint ki is kötöttem a THE kikötőjében, mikor Andi tájékoztatott, hogy bizony a gyerekeik versenyre mennek, tehát rájuk nem számíthatok!
No de semmi gond, megoldom akkor egyedül! Bekötöm az autopilot-ot, ráadom a feszültséget, de meg se nyikkan!
Műszer van nálam, megmérem a tápfeszültséget, az rendben… A biztosíték is…
Hmmm…
Nincs mese (se idő…), mennem kell a rajtra. Autopilot nincs…
Nagyon kellemes szél várta a közel 40 hajót a THE előtt!
Igaz, forgolódott rendesen - fel is adta a feladatot a rajtvonal kitűzésénél - de fújt a szél!
Gyorsan előkészít***em, bekötöttem a spi-t, mert itt bizony tuti, hogy kell!
Ugyanis a keleti-medencében, széllel szemben van a rajt, majd onnan át kell menni a csövön, megkeresni a középső-medencében lévő jelet, azt megkerülni, majd visszafelé is átmenni a csövön, majd befutó a THE előtt!
Igyekeznem kellett, mert az autopilot hibakeresése bizony elég sok időt vett el…
De itt van a Phoebus (Pethő Attila kormányzásával) és a TubÁkos ( Farmosi Attila kezei között)!
Mindkét hajó és mindkét kormányos ott van a szeren, szóval gatya felkötve!
A friss szélben nem törekedtem kiélezett rajtra, de még abból is engednem kellett egy balcsapáson közénk rongyoló hajó miatt…
Így viszont zavart szélbe kerültem… Amint lehetett, kifordultam a tiszta szélért… Ez jó ötletnek tűnt, szépen tudtam menni két H-boat tempóját!
Igen ám, de amikor visszafordultam, azt láttam, hogy a Phoebus szinte egyenesen megy a jelre…
Hmmm… Ez a kifordulás nem jött be…🤷‍♂️🤣
Nekem még kettőt kellett fordulnom…
No, sebaj!
A Phoebus elöttem, a TubÁkos mögöttem.
Majd a spi szakaszon feljövök!
Igen ám, csakhogy mivel elfordult a szél, rossz oldalra volt bekészítve a spi…
Autopilot nincs, amint lépek egyet előre, már billen, fordul is a hajó…
Inkább halzolok egyet… Így már a jó oldalon van a spi, csak a hajó megy rossz irányba…🤷‍♂️🤣
Spi fel!
Szépen ment fel!
Genua beteker!
Spuri hátra!
Alig húzok picit a spi száron, amikor beüt a krach!
A szél felöli szár elenged! Lobog mindenem!
Nem rögzít***em megfelelően a vitorla sarkába!
No, gyerünk előre! Csattog a spi, de elkapom az elszabadult sarkot!
De sok szél van benne, szóval küzdök…
Eközben a hajó megy a saját feje után…
De sikerül jól bekötni!
No, higgadjunk le!
Rendezzük a vitorlát! Szépen meg is indulok!
A Phoebus? Messze délen, daliásan álló spi-vel…
A TubÁkos?
Még mögöttem, topgenua alatt! Nem húztak spi-t!
De még nagyon északon vagyok, szóval halz délre!
Fordul a szél… Nem jó! Túl hátszeles, így lassú…
Halz vissza!
A THE elött megint délre váltok!
Ezt leírni pár másodperc… No de ott???
A Phoebus gyönyörűen elment…
Amikor végre a cső tengelyében visszahalzolok, meglódulok!
A H-boat csapat tempóját futom!
A szél erősödik! 10 csomó… Majd 12… A tempóm 6 csomó felett!
Ott a jel… A Phoebus lassan veszi!
Gyönyörűen jönnek szembe!
De nekem ugye le is kéne vennem a spi-t, viszont a Lynx itt van mellettem…
A bója meg jön… Nincs mese, mindent eldobok, megyek előre!
Relatíve jól jön le a spi, gyorsan elpakolom!
A Lynx elmegy alattam, jelzem nekik, hogy nyugodtan forduljanak be elém, ha már zavartam őket, amíg le nem jött a spi-m…
De mivel nem jött le a bőszeles vitorlájuk, végül belül elfordulok, veszem a jelet!
A Phoebus már a csőben, a TubÁkos még szemből, a jelre.
Innen éles menet végig!
Az jó! Szinte…
Ha jól tátom, a Phoebus lazán átmegy a csövön! Nem úgy én!
Négyet is kell fordulnom, mire átérek!
Hát, ez nem volt életem futama…
Ott a befutó! Látom, hogy minden célba érkező hajót megtámad a fotós motoros…
Elöttem fut be a Capella, egy gyönyörű 70-es cirkáló! Készül is a kép!
No, én következem… Rendezem a ruházatomat, de hiába…A motoros követi a Capellát, átvesz egy üveg bort, miközben én befutok…
No, sebaj!
Irány a kikötő!
A THE klubélete fantasztikus!
Ide mindig érdemes kikötni!
Nagy Gábor barátom (HUNCUT H-boat) rám köt és megyünk is a bárba, frissíteni magunkat!
Az eredmények hamar megérkeztek, így mehettünk is az eredményhirdetésre, ahol zseniális rétesek, italok, pogácsa várt ránk!
Végül 12 perccel kaptam ki a Phoebus csapatától! Ezen a rövid pályán ez sok…
Nem gondolom, hogy csak az ügyetlen spi hibáim okozták, mert tényleg nagyon szépen mentek!
Ha hibátlan menetem lett volna, tán pár perccel lehettem volna közelebb is…
De a TubÁkos-ra 22 percet vertem… Ez meg azért nem számít, mert ők nem húztak spi-t…🤷‍♂️🤣
Azt viszont elmondhatjuk, hogy pazar vitorlázó időben, kiváló társaságban, egy hozzáértő, lelkes csapat vezette versenyen vehettünk részt!
És még egy jót beszélgettünk is a szuper H-boat-os csapattal és a Pethő párossal!
Köszönet a szervezőknek, rendezőknek - és persze a támogatóknak! - a jóhangulatú versenyért!
Jövőre megint jövünk!

Ui.: A kontakthibát megtaláltam, korrigáltam otthon…😉

Pár kép a Kékszalagról!
Igen dicséretes módon a lassabb hajókról is sok kép készült!

No, akkor nézzük, milyen volt az 58. Kékszalag a Solaris fedélzetéről…
Nem volt egyszerű összeszedni a csapatot, mert mindenki látta az előrejelzéseket…
Egy gyengeszeles, kegyetlen forrósággal, plusz árvaszúnyog veszéllyel megspékelt Kékszalag bizony nem egy leányálom…
De találtunk olyan lányt (köszönjük Enci) aki bevállalta velünk (Körmendi Geri meg én ugye) a távot… Azt azért tudni kell, hogy Enci - bár igen kemény vitorlázó - tókerülő tapasztalattal nem rendelkezett… Tán ez vezetett ahhoz, hogy vállalta…🤷‍♂️🤣
Rajtuk kívül még Hajdú Laci csatlakozott hozzánk, aki ifjúsági versenyzőként ugyancsak Kékszalag tapasztalat nélkül vállalta a kihívást…!
Szóval így, négyen találkoztunk a hajónál csütörtök reggel…
2016-ban a Solaris - még YsIII-ban - megnyerte a kategóriáját, így - 10 elteltével - fura érzések futkároztak bennem!
Ott találkoztunk első alkalommal a Fazekas Ákos kormányozta Penny-vel, akiket sikerült megelőznünk!
No, ezt nem kötöttem a csapat orrára, nem akartam teljesítménykényszert előidézni…🤷‍♂️
Persze, ettől még az én fejemben ott motoszkált…
Mivel a Fehér szalagon és az azt követő Horváth Boldizsár Emlékversenyen indult a hajó, különösebb technikai felkészülésre nem volt szükség, a hajó rendben volt… Majdnem…
Norbi áthozta az egyik kütyüt és mondta, hogy siet, mert neki még van egy árboc mászása a Zeniten, mert beszőtte a pók a szélműszerüket…
Sajnos, ez elég gyakran előfordul nyáron…
Felnéztem a saját szélkerekemre, az forgott…
Azonban miért is ne lenne egy 7,20-as spiccbot egy pecás hajójában?
Kifejezetten erre a célra vettem, azzal el lehet érni a szélkereket, így szerencsés esetben nem kell mászni!
Átadtam Norbinak!
Közben bespájzoltuk a 48 órára szükséges étel/ital mennyiséget (igen, arra készültünk, hogy szükség lehet rá…) és nagyjából bemutattuk egymásnak Lacikát és a Solarist…
Az előrejelzések szerint keleties - gyenge, de később felpörgő - széllel lehetett számolni, így vízközépen terveztem indulni!
Még a kikötőben felhúztuk, így sikeresen be tudtuk mutatni az online közvetítés nézőinek a fővitorlánk ékességét a Solaris palackot…
Időzíteni tudni kell…🤷‍♂️🤣
458 hajó gyülekezett a rajtvonalon… Meg egy(?) idióta turista, aki az 5 perces jelzés után is ott bóklászott a rajtra készülő hajók között!
Érthetetlen ostobaság!
Egy rendező - esetleg vízirendőr - igazán kirángathatta volna onnan…
No de nézzük a rajtot…
Jelen versenyen osztálybn tudtunk indulni, mert 9 db B25-ös nevezett!
Komoly ellenfelek! A címvédő Zenit&More, a többszörös győztes Penny, az életveszélyes hajók sora: Phoebus, Csinibaba, Vad Kacsa, Indra, Zsaben és a Gemini!
Nem lesz egyszerű menet…
A rajtunk relatíve jó volt, annak ellenére, hogy jobb lett volna délebben rajtolni, de nem akartunk bemenni a tumultusba…
Viszont furcsa értékeket mutatott a szélműszerem!
Felnézek, hát nem forog a szélkerék! Nincs szélerősség értékem!
Persze, lehet menni nélküle, de a teljesítmény értékeléshez nélkülözhetetlen… (Nem mindegy, hogy 7 csomós vagy 9 csomós szélben megy-e 5 csomóval a hajó…)
Ez van… Menjünk…
Olyan 4-5 csomós szél lehetett… De instabil, forgolódó…
Csopak felé, északra megyünk.
Amikor ki kell fordulnunk a víz felé, centikkel húzunk el a Penny elött, akit a Zsaben követett.
Úgy éreztem, szépen megyünk, de a következő keresztezésnél már mindkét ellenfelünk elöttünk volt… Sőt, a délebbről rajtoló Zenit is…
Hmmm…
A gyenge szél nem a barátunk és ez gyengül… De összességében a pozíciónk jónak tűnik, sok hajó - és nem csak kicsik! - vannak mögöttünk!
Alsóőrs után elkapunk egy jó kis szélcsíkot… Bár lassan haladunk, de a jelre tudunk menni!
Elöl összeállt a vezető hármas…
A Zsaben veszi elsőnek (abszolút 255. helyen) a kenesei jelet. Mögötte egy percre a Penny ( 258) majd újabb perc múlva a Zenit&More (265), majd egy nagy szünet…
Mi 4 óra 10 perc alatt értünk oda, több, mint 10 perc hátránnyal a Zenit mögött (316)!
Hááát… Ez nem volt valami acélos menet, de ezt adta ki a szélcsíkos pálya…
Szerencsére az osztály többi hajója nem volt túl közel…
Szépen, tisztán vettük a jelet!
Irány Siófok!
No de merre?
Többek a déli part felé mennek, bízva a felpörgő szélben…
Mi a nyíltvíz felé megyünk, a többiek után!
Frissül a szél!
Spi fel!
Nagyon szépen megy a hajó!
Sorra fogjuk meg a nagyobb hajókat!
Stabilan 4 csomó felett a tempónk!
Apránként jövünk fel a Zenitre!
Ezen a szakaszon a Zsaben nagyot ment! 3 perc előnnyel veszi a siófoki kaput (246) a Penny (251) előtt!
A Zenit 4 perc hátránnyal ér ide a Pennyhez képest (265), majd jöttünk mi!
Ezen a szakaszon szárnyaltunk, mert mindössze másfél perccel értünk ide a Zenit mögött, jelentősen javít a az abszolút helyezésünkön (270)!
Innen irány a cső!
Ezen a szögön megy a Solaris, mint a mérgezett egér! Megfogjuk a Zenitet!
Bár nem optimális az irány, de a Zenit spi-t ránt!
No, ennek a fele sem tréfa! Spi fel!
Enci és Lacika zseniális összhanggal dolgozik elöl!
Öröm nézni!
A hajó szépen megy! A Zenittől elnyúlunk, amikor megjelenik mellettünk a 23-as vitorlaszámú Kalóz!
Encinek fülig szalad a szája, mert kalózos partnere, Gabore jött köszönteni minket!
Helyenként beleharapunk az 5 csomóba is!
Megyünk rá a mezőnyre!
Bár a Solaris nem egy mélyjárású hajó, nagyon figyeljük, hogy ki merre megy Zamárdi elő vizein…
Mit ne mondjak, vannak bátor vállalkozók!
Döbbenetes, hogy a Dolce Vita (igen, itt van mellettünk…🤷‍♂️🤣) milyen közel merészkedik a parthoz… Szponzorából ítélve, gondolom remek radarral rendelkezik, mert több egyéb hajó viszont homokpadra fut…
Mi biztonsági játékot űzünk!
Be tudjuk préselni a hajót a hajózóútba, így nyugodtan megyünk át a csövön!
Meg kell jegyezni, hogy a kompok vezetői nagyon figyeltek ránk!
Nekünk is kérdéses volt, hogy el tudunk-e menni az egyik előtt!
Spi fent… Versenyben vagyunk… Manőverezni nem esne jól…
És ekkor olyan kitérő manővert mutatott be a komp kormányosa, hofy hosszú ideig csak integettünk neki, köszönetünket kifejezendő!
Így tisztán, a Zenittel a nyakunkban jutottunk át Szántód elé!
Fél 5 van!
Ez eddig ajándék!
Mivel a szél is fújt, a hőérzet is rendben!
És akkor jön minden kékszalagok kérdése… Észak, vagy dél?
Mindenki azt jósolta, hogy estére eláll a szél és egyedül a felépülő parti szél segíthet, délen…
Soha nem mentem még délen…
A Zsaben, a Penny is délre tart… De szívszorító, hogy rengeteg -lógó- vitorlát látunk arra…
Északon senki…
Akkor irány dél és vadásszunk!
Földvár, Szárszó elött tucatjával forgolódnak a nagyobb hajók!
De mi most utolértük a Zsabent!
Mindketten spi-vel… Behalzolnak fölénk…
Mi vagyunk az útjogosak, de hiába kérjük, nem megy feljebb…
Alatta elmenni nem tudok, mert hiába vagyok gyorsabb, betakar amikor mellé érek…
Helye pedig lenne, mert a MoPogo felette vagy két hajónyival arrébb van! (Meg különben is, szólítsa fel a kitérésre…)
Lemaradok…
Második kísérlet… Eredmény nulla!
No, akkor vegyük elő a csodafegyverünket! Lemaradunk, felgyorsulunk (ez akár egy egész csomót is jelenthet…🤣) felélesítünk spivel, ahogy csak mi tudunk!
Elmegyünk felette!
Már csak a Penny van előttünk az osztályból!
Sok nagy hajó van körülöttünk, nagyon kell figyelni!
Szél szinte semmi… De mi jók vagyunk ebben az egerészésben!
A Penny délebbre, de jön fel a mi vonalukba…
Mi viszont találtunk egy folyosót két L30 (igen nem elírás!) között, ahol el tudunk csúszni!
Ezzel a Penny elé kerülünk!
Ezt így leírni, ez néhány perc! A valóságban ezek órák alatt zajlottak le!
Vezetjük az osztályt!
Még sok hajó van előttünk…
Itt a Mowgli, a Discovery2.0…
Hátranézve látjuk, hogy mindhárom lehagyott B25-ös versenytársunk elindul északnak… Szelet nem látunk arra…
Viszont ha nem szeretnénk lekésni a parti szelet, közel kell menni a déli parthoz…
Igen ám, de ez nekünk balcsapás, míg a marástól kifelé jövő hajók mindegyikének útjoga van!
Megy le a nap… Csodálatos színek a naplementében! De még mindig csak Szárszó előtt vagyunk! (Emlékeztek? Fél 5-kor jöttünk át a csövön! Most fél tíz!!!😱)
És átfűztük magunkat minden útjogos hajó között!
Azt gondolom, hogy az elég komoly fegyvertény, hogy egyetlen útjogos hajót sem akadályoztunk eközben!
Horgászstég balról!
Na jó, ennél már nem megyünk kijjebb!
Ha jön a parti szél, tuti mi kapjuk meg leghamarabb!
Sötét van… Minden irányban navigációs fények!
A hold még csak most bújik elő…
És a szél nem jön… Vagy magasan megy, mert tőlünk pár méterre húznak el a magasabb árboccal megáldott hajók…
Ez így nem lesz jó…
A hold gyönyörű fényében látjuk, hogy tükörsima a víz középen, északra átmenni esélytelen…
Éjfél van…
Mi meg még itt cammogunk Lelle környékén….
Aztán még egy csapás: erősödő zümmögés…
Árvaszúnyogok…
Minimális fényhasználat mellett próbáljuk túlélni…
Volt már rosszabb (és sajnos még lesz is… Nem is olyan soká…)!
Napfelkele Fonyódnál…
Hát ez az éjszaka rémes volt…
Az egyetlen előnye tàn az volt, hogy lehetett pihenni! Én nem aludtam, de a többiek felváltva pihenhettek…
Nem a világvége, de szinte az…
A trackeren látszik, hogy aki átment északra, no azok már csaknem a világ végén vannak!
Ezt behozni szinte lehetetlen…
De ha menni kell, hát menni kell…
A Keszthelyi jelet veszi a Zsaben negyed 10-kor…(158) majd a Zenit másfél perc hátránnyal (174) és a Penny 1 perc hátránnyal (180)!
Mi meg keresgéljük a szélcsíkokat a Szigligeti-öböl előtt…
Katasztrófa…
Viszont alig jönnek hajók szemből… Mit is jelenthet ez? Többek között, hogy versenytársaink ott állnak bent az öbölben!
Nem valami szívderítő jövőkép…
10 óra…
Be tudunk kukkantani a Keszthelyi-öbölbe…
Sík víz… Árboc hegyek…
Délben mellénk áll a Telekom YouTube Live közvetítő motorosa…
Élőben nyilatkozunk!
Többek között megkérdezték, mikorra tervezzük a keszthelyi jel vételét jelen kondíciók ((1 csomós tempónk volt…) közepette!
Én azt mondtam, kb. egy óra… No, ez sem jött be, mert erre a kis távolságra is két óra kellett!
Ami viszont döbbenetes élmény volt az az, hogy anyakikötőnk a BYC gyönyörű 50-es cirkálója, a Nerella (Szinesi András kormányzásával) itt ment el mellettünk!
Még befelé! Magyarul eddig vertük őket!
Ez picit megnyugtatott minket, hogy nem mi mentünk rosszul, hanem az a fránya északon fújó szél tréfált meg minket…
A Nerella - miután minket nagynehezen megelőztek…🤣🤣🤣- megtáltosodott és osztályuk ezüstérmét szerezték meg!
És itt jön már kifelé(!) a Saga is!
Volt időnk pár szót váltani Lakatos Andrissal…
Nekünk meg volt időnk csobbani is
a bődületes hőségben!
14:05-kor vettük a keszthelyi jelet osztályunk 4. helyén.
Ez az abszolút 272. helyet jelentett, ami mindössze 2 helyezéssel rosszabb, mint a siófoki helyezésünk!
Tehát nem mi rontottunk, csak északon nagyon kiadta…
Sebaj…
Innen már csak haza kellene érni szintidőn belül…
Errefelé 29 órát égettünk el a 48-ból (ami a szintidő)…
Ha kapunk egy kis támogatást a széltől, meglehet…
Mögöttünk?
A VadKacsa remek vitorlázàssal 47 perccel veszi mögöttünk a jelet (284), míg az Indra már 3 órával lemaradva, de harcolva a 297. abszolút helyen!
A forróság üt… Nagyon…
Viszont valami fújdogál…
Spi fel!
Innen kezdve volt egy szép kis menetünk… Bár billegett ide-oda a szél, de gyorsultunk!
Az öbölben 2-2,5 csomó, majd onnan kiérve már akár 3 felett is!
Ez jó!
A Szigligeti-öbölnél megint beszakad a szél…
Alig vánszorgunk!
Akkor viszont lemegyek pihenni kicsit…
A szélirány változatlan, így zokszó nélkül viszik a többiek a hajót Tihany irányába!
A kabinban bődületes a hőség! A kóma letaglózott amikor lementem, de két óra múlva ki kellett jönnöm, mert pihenni nem lehetett!
A csapat szépen vitte a hajót, jelentősen faragtak a hátrányunkból a Zenithez képest! Nem azt mondom, hogy közelebb kerültünk a dobogóhoz, de már az is eredmény volt, hogy ez egyáltalán felvetődhetett 5 órás hátrányból…
Révfülöp előtt - a naplementében - friss ráfújások jönnek!
A Keszthelyi-öböl óta fent van a spi!
A tempó benéz 5 csomó fölé!
Hmmm…
Lelléről vitorláztam már haza 4 óra alatt…
Ezzel a széllel éjfélre haza is érhetnénk!
Aztán Lelle vonalában… Durrr!
Milliónyi árvaszúnyog!
Spi fent! Ha rávilágítunk, nem is látjuk a vitorlát!
Spi-t levenni!
Ezt elmondani roppant könnyű, de a fedélzet tele a rovarokkal!
Ha rálépsz - márpedig rá fogsz - olyan, mintha bokáig gázolnál az “orrváladék”-ban!
Szörnyű! Minden csúszik, de a vitorlát le kell szedni!
Enci és Lacika keményen dolgoznak és gyömöszölik be a spi-t a kabinba…
Benne ezerszám a csapdába esett szúnyoggal!
Spi eltéve, világitàs levéve (kivéve navigációs fények!), induljunk tovább!
Csupa trutyi a hajó! Ha csak egy pillanatra is elengedem a kormányt, amikor visszafogok, az ujjaim között jön ki a “szúnyoglé”…
És emellé a szél is oda…
Éjfélre akartam ugye hazaérni… Most van éjfél és mi Szemes előtt próbálunk levegőt venni úgy, hogy ne kerüljön szúnyog a szánkba…
Ahogy javul picit a helyzet, a csapat váltva pihenni megy.
Szárszó előtt szinte megállunk…Leng egy nagyot a szél, de visszaáll!
Ott van Tihany… Földvár felől próbálunk a cső felé menni, de forgolódik a szél…
Hajnali 2 óra…
Ha át tudnánk jutni, napfelkelte előtt befuthatnánk!
Több mint egy óra kell, mire a rév vonalába érünk…
Itt bizony már több “fantomhajó” is közlekedik, navigációs fények nélkül…
Az lehet, hogy az akksi lemerül, de pl. nálam mindig van korlátra rögzíthető tartalék navigációs fény…
Mindenki hulla fáradt… Most tényleg itt kell keresgélnem azt a fekete foltot, amit a fordulás elött alig vettem észre?
Legalább a vitorládat világítsd már meg jóember!
A rév vonala után sok farfényt látunk!
Hát ezek honnan kerültek elénk?
Nagy eséllyel - mivel nagyrész nagy hajók voltak - órák óta próbálnak átjutni a csövön és mi futottunk rájuk!
Utolértük a Saga-t is!
Focus750, Sudár, meg ismeretlen nagyok…
A semmi szélben elképesztő módon fűztük át magunkat köztük!
Igen szépen, ezen boly első helyén hagytuk el a kardinálisok vonalát!
4 óra van…
Ha van szél, innen egy óra a befutó! Tehát napfelkelte elött!
De hogy lenne már szél?
Húzunk jobbra, húzunk balra, de fikarcnyit sem haladunk a befutó felé!
Ott villog, hogy a fene egye meg, de nem közeledünk…
Nagyon elcsigázott a csapat… Én sem viseltem jól a két éjszakát…
De csak be kéne futni valahogy…🤷‍♂️
Hatalmas fordulók vannak a szélben… Lekövethetetlen!
Egyik csíkban nyugati, a mellette lévőben keleti szellő lengedez!
Lehetetlen irányra menni!
A csőben otthagyott hajók sorra érnek utol, hagynak el…
A nap felkel…
Ez annyiból jó, hogy már látjuk, hogy miért is nem haladunk!
Elképesztő csíkos a víz, hatalmas lavórokkal!
Ha egy ilyenbe beleállsz (nem vicc) órákat állhatsz benne!
A Saga, két sudár elmegy előttünk…
De 200 méterre vagyunk, amikor elcsípunk egy fuvallatot, amivel beérjük a Sudarat, elcsúszúnk egy nagyobb hajó alatt!
És végül a Saga visszaelőzése is sikerül…
A Saga azért korrigáltban megelőzött, de azért jól esett, hogy be tudtunk futni elöttük…
Reggel 7:11-kor…
46 óra 11 perc versenyben…
Ez a pálya most kínszenvedés volt…
De legyőztük!
Az indulók kb. 45%-a feladta a versenyt (vagy kicsúszott a szintidőből, mint a derekasan küzdő Vad Kacsa és Indra csapata)!
Ilyen arányú kiesés még nem volt a Kékszalagok történetében!
És mi történt a B25 osztályban?
A Penny 38 és fél óra alatt (absz 163. hely) elsőként futott be, 2 és fél órával a Zsaben előtt, akik így az osztály ezüst mellé az absz. 173. helyet is megszerezték.
A Zenit@More hazafelé háromszor is felülve a csőben(!) 44 óra 19 perc alatt (absz. 218. hely) futott be.
Mi pedig a Zenithez viszonyított, keszthelyi 5 órás hátrányból több mint hármat lefaragva az abszolút 230. helyet értük el…
Ez - amellett, hogy egyáltalán teljesítettük…- a 458 induló tükrében tisztes eredmény! És persze a YS szerinti korrekció akár pár helyezést még javíthat is…
Szóval nagyon büszke vagyok a csapatra!

Pár szó a szervezésről, rendezésről!

Alapvetően flottul ment!
Kifejezetten sikeres volt az online közvetítés, főleg annak tükrében, hogy a mezőny végén küzdő hajók is képre kerültek (pl. mi is…🤣)!
Bár jómagam nem néztem a nyomkövető rendszert, de rengeteg pozitív visszacsatolást kaptam, miszerint sokkal jobb volt, mint a megelőző években!
Van még mit csiszolni rajta, de kifejezett előrelépés volt tapasztalható!
Viszont vannak olyan problémák, melyek még orvoslásra várnak…
Az szuper, hogy mérethelyes és szép pólót kapnak az indulók!
De a nevezési csomagba kerülő ajándékok esetenként megkérdőjelezhetőek!
Kiváló ötlet a bio hajótisztító szett!
De az fura, hogy mondjuk 4 fő nevezése esetén kettő pohár van a csomagban…
Akkor, ha ebből nincs annyi, ahány nevező, inkább ne tegyék bele…
Ugyan ez igaz, az üdítőre…
És sajnos az teljességgel elfogadhatatlan, hogy a lassabb osztályok győztes csapatai nem lehetnek ott a győztesek vacsoráján, mert akkor még versenyben vannak!
Erre megoldást kell találni!
Esetleg az eredményhirdetés napján egy VIP sziget?
Vagy egy utalvány az győztes csapatnak, amit együtt - akár egy héttel később is - el tudnak költeni?
De ez így eléggé bántó!
És nem vagyok érintett, de azt gondolom, a lassabb osztályok győztesei is megérdemlik…
És köszönet minden támogatónak, szervezőnek, rendezőnek a precíz, pontos munkáért!
Az indulóknak, befutóknak, dobogósoknak, győzteseknek pedig gratulálunk!