Kiss Péter - training

Jó kis technikai leckét adott az idei 18k távja. Tavaly ezt megnyertem, és egyrészt tudtam, hogy azon a futáson egy jobb cipőválasztással tudok javítani, de abban is biztos voltam, hogy az idei 38-40 fokos hétvége más tészta lesz.. főtt tészta.


Bár terepfutó versenyen nem szoktam (nem is járok igazán), ezúttal mégis félmeztelenül álltam a rajtba, hogy minél kevésbé zavarjon a rám izzadt póló menet közben.


Nem jött össze, mert azzal nem számoltam, hogy ez a száraz meleg, ami az erdőben is volt, hamar felszárítja az izzadtságomat, ami hűtené a testem normál esetben.


Így a vízem nagy részét voltam kénytelen magamra locsolgatni, a verseny első felén, ahol van a 800 m összemelkedés. 


Még csak-csak felkínlódtam magam, de addigra elgőzölgött az agyam, vízem nem volt, de kraft sem, hogy mehessen a lefelé veretés.


Egy dologra koncentráltam, hogy a lefelén találjak valami pocsolyát, ahol lehűthetem magam.
Megálltam 2 helyen is, szúnyoglárvás, iszapos patakmaradékban pancsikolni, végül meglepő módon 4. helyen zártam a versenyt, amivel így kifejezetten elégedett vagyok.


Jövőre mindenképp visszajövök, lefutni újra okosabban, felkészültebben a track-et🍗

Kedves Mindenki!

Hosszas előkészületek, és munkálatok után Joke-val megnyitottuk elektromos kerékpár kölcsönzőnket Verőcén. Az alábbi oldalon tudtok tájékozódni a lehetőségekről (és természetesen nálunk is):

www.peaksandpedals.hu

Az oldal formailag még nem teljes, de működik minden, lehet bicajt foglalni.
Keressetek bátran, és hálásak vagyunk minden egyes megosztásért!

Én a magam részéről kifejezetten örülök, hogy egy újabb olyan projekt részese lehetek, ami közelebb hozza az embereket a mozgáshoz, és a természethez.

Kövessetek bennünket facebook-on, és instagram-on egyaránt:
https://www.facebook.com/profile.php?id=61590547889193
peaks.n.pedals

Köszönjük!

Peaks & Pedals Prémium e-bike kölcsönzés Verőcén!

Fedezd fel a Börzsöny, a Cserhát és a Dunakanyar legszebb útjait a te stílusodban!

A májust trifekta hétvégével kezdtük Verőcén, de hogy még nagyobb legyen a fun-faktor, előtte pénteken lenyomtuk a "Kevélyre fel"-t, Budakalászon.


Egy kicsivel több, mint 6 km-ről van szó, viszont 350 m emelkedéssel, ami a csövön kifér. Csabival háziversenyeztünk végül; épp hogy beestem előtte a 2. helyre, de ehhez 5:14-es össztempó kellett, és hogy a végén földön támaszkodva keresgéljem a pulzusom.


Nagyon hangulatos, családias rendezvény, lehet túrázva is teljesíteni, ki nem hagynám.


A spartan trifi hétvégén minden távon igyekeztem az csapat-eredményt javítani, így egyéniben nem indultam. Én személy szerint kifejezetten megszerettem a csapat-versenyeket, más rendezvényeket illetően is. Nem kell annyira hajtani 😀


A szombatot a közepes távval, a super-el kezdtük. Nagyon jót ment a csapat, nagyon elszánt volt mindenki, így 2. helyre értünk be (egyéni összetett: 47.).
A délutáni sprinten is összehoztunk egy 3. helyet, látszólag én is kellően bemelegedtem addigra az eredményt tekintve legalábbis (egyéni összetett: 17.).


A pályavezetés dimbes-dombos volt, sok szinttel, a sprintre is jutott 400m emelkedés. A felfelék leginkább túl meredekek, hogy megfusd, a lefelék pedig szintén kényelmetlenül lejtősek. Arról nem beszélve, hogy a pálya eleje egy közel 100 m emelkedős homokzsák cipelés, ami elgondolkodtat, hogyan oszd be az erőd a továbbiakban.


Végül -meglepő módon- számomra a vasárnapi beast ment a legjobban, meglehet most kifejezetten figyeltem az extra hétvégi terhelés miatt a napok közötti regenerációra, frissítésre, utántöltésre. 
Végül kevésen, mindössze 23 mp-en múlt, hogy lecsúsztunk a csapattal a 3. helyről (egyéni összetett: 13.). 


Folytatás - spartan-t illetően- majd csak augusztus végén a lengyelországi ultrán. 

🌤️ Gyere és használd ki a jó időt!
💪 Szabadtéri edzések Budapest különböző pontjain (III., IV., XIII., Dunakeszi)

10 éve vezetek kiscsoportos szabadtéri edzéseket.
Friss levegő, jó társaság, valódi fejlődés – nem csak “letudott” edzések.

Funkcionális edzések: kettlebell, TRX, battlerope, saját testsúly.
Erő, állóképesség, forma — egyszerre.

Ha te is:
✔️ erősödnél és fittebb lennél
✔️ unod a zsúfolt konditermeket
✔️ jól jönne egy motiváló közösség

Küldj üzenetben egy 💪-et, és küldöm a részleteket!

Az megvan az, amikor lőnek rólad versenyen egy epic képet? Duzzadnak az erek, meg az izmok, kicsattan az erő a képről...Na ez nem olyan.
De ennyire azért nem volt gyász és szenvedés a Szlovákiában rendezett .


Viszonylag hirtelen felindulásból ugrottunk át, én a 10k távot választottam, igazából csak fagyizni szerettem volna Kassán, a verseny volt a fedősztori.


Az időjárás meglepett minket, télies, hűvös, szeles levegő fogadott minket a start-zónában, mondjuk 1100 m felett voltunk április közepén. A track különlegessége, hogy lefelé kezdtünk rögtön, egészen a táv feléig, és onnan jött vissza a pálya, 2 nagy mászással, közel 500 m emelkedést legyűrve, 160-as átlagpulzussal.


Az elején elrobogott előttem az élboly, gondoltam majd a felfeléken úgysem fognak annyira virgonckodni (mondjuk én sem).


Valamivel több, mint 1 óra kellett a 11 km /480m+ -os pályára, ezzel a korcsoportos dobogó 2. fokán állhattam (összetett 10.), igaz a ceremóniát már nem vártuk meg, mert elmentünk fagyizni, meg túrázni.

Márciusban a veszprémi verseny-hétvégéjével folytattuk a szezont.


Mivel pénteken a kezem ügyébe került egy komolyabb elektromos kerékpár, nem tudtam megállni, hogy ne nyúzzam kicsit (67 km /1000 m+). Így aztán végül én is kissé megnyúzva álltam rajthoz, de óriási motivációval, és kedvvel 💪


Ütősebb, erősebb pályát raktak össze a szervezők a megszokotthoz képest, aminek kifejezetten örültünk, pláne az új akadályoknak.
Változtattam az eddigi bemelegítésemen, ami jónak bizonyult; verseny közben fentebb tudtam húzni a pulzust a szokásosnál, kifejezetten jól mentek a felfelék is.


Szombaton egyéni 10k futam, erősen kezdtem, igyekeztem tartani a tempót az elől haladókkal, aminek meglett a böjtje.
Valahol féltáv környékén kénytelen voltam lassulni, a két elől futónak nyoma veszett. Az utolsó előtti akadály előtt azt hiszem mentálisan kizökkentem, talán "elengedtem" a versenyt, hogy ez a sorrend már így marad. Aztán ketten be is előztek gyorsan, így maradt a korosztályos 4. hely (összetett 11.).


Vasárnap az -ezen a versenyen- jól megszokott 4 fős férfi csapatversenyen igyekeztük megőrizni veretlenségünket, főleg, hogy ezúttal szerencsére jóval nagyobb volt a mezőny is. Végül hibátlan futammal sikerült a dobogó felső fokán maradni, ezúton is gratula az csapatainak!


A sorozat következő versenyével legközelebb Eplényben találkozunk október közepén; annyiféle távval, hogy magam sem tudom eldönteni, melyiken ne induljak 🐺

Jól sikerült a téli "felkészülés", bár én személy szerint soha nem készülök kifejezetten versenyre. Szeretek folyamatosan "felkészült" lenni, folyamatosan formában maradni.


Szóval érzetre kb. úgy tértem vissza a miskolci winter super-re, ahogy ősszel a pomáziról eljöttem. Remekül futható pálya volt, a télies terepviszonyok ellenére is. A szögesdrót alatti hóban kúszós fagurítgatós dombra felfelét receptre írnám mindenkinek. Nem a futópadot..


A város alatti patakmenti futás is hangulatos volt, főleg, hogy kifejezetten tisztának tűnt.


Egy szalagozást benéztem, és csak kóboroltam a miskolci telepen egy darabig. A vége előtt pedig a balance-on nem sikerült átmennem, hosszas taktikázás, és voodoozás után sem. Ezekkel elment úgy 4-5 perc, de hát a kapufa az továbbra sem gól.


1:12-es idővel összetett 29., az csapatával a 6. helyen végeztünk 💪😎

Az eddigi 6 "Dögölj meg Börzsöny" részvételemen 2 sikertelen teljesítésem volt, azok viszont az utolsó 2 alkalom, ezért nagyon elszánt voltam az idei, 7. indulással.


Az eredeti időpont nem volt jó, így nem az "official, szervezett" kereteken belül mentünk, hanem egy héttel később, "privátban". Valójában ez egy teljesítménytúra/futás Farkas Zsolt, és Forgács Péter emlékére.


Nem teljesen tudtuk, hogyan készüljünk a terepre a nagy hóesés utáni hirtelen jött meleg miatt. Két dolog volt biztos; hogy nem fogunk különösebben fázni, és hogy vízből nem lesz hiány. Rövid mérlegelés után meghoztuk az első rossz döntésünket; "márpedig nem fogunk hómacskát cipelni, és különben sem fér be". Ezzel garantálva az esti mulatság kb. 50%-át a jégen táncolással.


Sokféle DMB-t éltem meg, de mind közül ez volt a legváltozatosabb, leghosszabb, és talán legemlékezetesebb is egyben. Paradox módon ezt éltem meg a legjobban összességében. A Börzsöny belsejében 5 puklira kell fel- és lemászni, ebből 2x a Csóványosra, így a végén összejön 63 km, 3100 m szintemelkedéssel. Erre alapvetően nem is kéne 15 óra, nekünk most mégis kellett 🐗


Az olykor térdig érő hó mellett a jég, a sár, a köd, és a kiáradt patakok gondoskodtak arról, hogy maximálisan kiélvezzük az -amúgy végtelenül nyugodt- éjszakai Börzsöny vendégszeretetét. Életemben nem láttam még ennyi vizet itt, sokszor a felfelé ösvényeken hömpölygött lefelé a víz.
Voltak viszont egészen futható részek is; garmin szerint 6 órát futottunk, 6 órát sétáltunk, a maradék 3 meg elment bámészkodással és bagolyhuhogással 🦉

Két komolyabb kihívással kezdtük az évet, még versenyszezon előtt. Az egyik a Budai Hegyek Távoli Csúcsai, teljesítménytúra/futás január elején.
A választható távok közül a közepeset választottuk, persze rutinosként tudtuk, hogy ez így is kb. 40 km lesz az éjszakai Budaiban.


7+1 pecsételőhelyet kellett felkeresnünk, a sorrendet mi raktuk össze. Kivételesre sikerült az idei track, szinte egész úton alig találkoztunk másokkal, holott rekordszámú résztvevőség volt. A tavalyihoz képest sokkal barátibb volt a terep, csak friss hóval, és közben némi hóeséssel kellett megküzdenünk.


43 km lett a teljes táv, 1300 m szintemelkedéssel. Közel 8 órát voltunk kint, de ez szinte babazsúr volt a februári kihíváshoz képest...folyt..