21/09/2026
Az egyik leggyakoribb hiba, amit futóként elkövethetünk: elfutjuk a verseny elejét.
„Jól érzem magam.”
„Ez a tempó könnyű.”
„Mindenki ilyen gyorsan megy.”
„Majd később visszaveszek.”
Ismerős? 😏
A probléma az, hogy a verseny elején még nem fizetjük meg azonnal a túl gyors tempó árát.
Sőt. Lehet, hogy kifejezetten jól érezzük magunkat. A pulzus még rendben van, a lábak frissek, tele vagyunk energiával, a mezőny visz magával. És pontosan ezért veszélyes.
MI TÖRTÉNIK, HA TÚL GYORSAN KEZDESZ?
A gyorsabb tempó nem egyszerűen azt jelenti, hogy „kicsit több energiát használok el”.
A szervezet terhelése nem lineárisan növekszik.
Ha a tervezett tempódnál gyorsabban futsz, nőhet:
🔹 az energiafelhasználás
🔹 a szénhidrátfelhasználás
🔹 a hőtermelés
🔹 a pulzus és kardiovaszkuláris terhelés
🔹 az izomfáradás
🔹 a későbbi frissítésigény
És közben elkezdhetsz olyan „adósságot” felhalmozni, amit később kell megfizetned. A verseny elején még nem érzed. De a tested számolja.
„DE CSAK 10-20 MÁSODPERCCEL FUTOTTAM GYORSABBAN!”
Ultrán ez különösen veszélyes gondolat. Most ezen keresztül szemléltetem, de a rövidebb távokon szintén ugyanezek történnek.
20 másodperc/km önmagában nem tűnik soknak. De gondolj bele: ha 50 kilométeren keresztül minden kilométerben csak 20 másodperccel gyorsabb vagy a tervezettnél, az már közel 17 percnyi különbség.
És nemcsak az idő változik. Az is számít, milyen áron szerezted meg ezt a plusz sebességet.
Lehet, hogy az első 30-40 kilométeren nyersz 10-15 percet…
…majd a végén ennek a többszörösét veszíted el.
A LEGNAGYOBB CSAPDA: „MOST MÉG KÖNNYŰ”
A verseny elején könnyű gyorsnak lenni. Friss vagy. Izgatott vagy. Adrenalin dolgozik benned. A mezőny körülötted mozog. Mindenki fut.
És ilyenkor nagyon nehéz azt mondani:
„Nem érdekel, hogy a többiek milyen tempót mennek. Én a saját versenyemet futom.”
Pedig hosszú versenyen ez óriási fegyver.
Az ultrafutásban sokszor nem az nyer, aki a legelején gyors.
Hanem az, aki a végén még mindig képes futni.
ÉS AKKOR JÖN A MÁSODIK FELVONÁS
A túl gyors kezdés következménye sokszor nem azonnal jelenik meg.
Hanem 30, 50, 80 vagy akár 150 kilométerrel később.
Először csak azt veszed észre:
„Valahogy nehezebb.”
Aztán:
„Miért lett ilyen magas a pulzus?”
„Miért nem esik jól ugyanaz a tempó?”
„Miért érzem ennyire nehéznek a lábaimat?”
Majd jön a lassulás.
És gyakran nem egyenletes lassulás.
Hanem egyre nagyobb.
4:45/km → 5:00 → 5:20 → 5:45 → 6:10…
És egyszer csak már nem az a kérdés, hogy milyen gyorsan szeretnél futni, hanem az, hogy egyáltalán tudsz-e még futni.
AZ ENERGIAELLÁTÁST IS MEGNEHEZÍTHETI
A túl gyors kezdés különösen kellemetlen kombináció lehet akkor, ha közben a frissítés sem tökéletes. Nagyobb intenzitás mellett nagyobb lehet a szénhidrátfelhasználás.
Ha ehhez társul:
❌ kevés szénhidrát
❌ kevés folyadék
❌ nem megfelelő elektrolitbevitel
❌ túl későn elkezdett frissítés
akkor könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, amelyből később már nagyon nehéz visszajönni.
És ilyenkor sok futó azt mondja:
„Elfogyott az energiám.”
Pedig lehet, hogy a probléma gyökere sokkal korábban kezdődött.
NE FELEDD AZ IZMAIDAT SEM!
A gyorsabb tempó nemcsak a keringési rendszert terheli.
A mozgásmechanika is változhat.
Nagyobb tempó → nagyobb erők → nagyobb izomterhelés.
Hosszú versenyen pedig az izomfáradás brutálisan össze tud adódni.
Ezért fordulhat elő, hogy valaki az első órákban szinte repül…
…majd később már minden lépésért meg kell küzdenie.
AKKOR MI A JÓ VERSENYKEZDÉS?
Hosszú versenyen sokszor érdemes az első szakaszt kontrolláltan kezdeni. Nem azért, mert nem vagy képes gyorsabban futni. Hanem azért, mert nem az első kilométert akarod megnyerni.
Az első szakasz feladata lehet:
✅ megtalálni a saját ritmusodat
✅ kontrollálni a pulzust
✅ elkezdeni a frissítést
✅ gazdaságosan futni
✅ figyelni a tested jelzéseire
✅ hagyni, hogy a mezőny menjen
És ami talán a legfontosabb:
maradjon benned tartalék.
Mert ha 30-40 kilométer után azt érzed:
„Ez még mindig könnyű.”
akkor valószínűleg nagyon jól versenyzel.
A VERSENY NEM AZ ELSŐ KILOMÉTERNÉL DŐL EL.
Hanem gyakran ott, ahol mások már kezdenek elfogyni. Ezért ne azt kérdezd a rajt után:
„Milyen gyorsan tudok most futni?”
Hanem inkább:
„Milyen tempót tudok még ugyanilyen kontrolláltan futni 50, 100 vagy 150 kilométer múlva?”
Ez már egészen más gondolkodás.
És pontosan ez választja el sokszor az edzésben gyors futót a jó versenyzőtől.
NE NYERD MEG AZ ELSŐ 10 KILOMÉTERT!
Nyerj inkább a 100., 150. vagy 200. kilométeren.
Ott már nem az számít, hogy ki volt a leggyorsabb az elején.
Ott az számít, hogy ki tudta a legjobban beosztani azt, amije volt.
A türelem nem lassúság.
👉 A türelem versenystratégia.
Én már megtapasztaltam mindkettő verziót, és szerintem sokkal jobb az a verzió, mikor nem halsz meg egy verseny második felére ;)